A faszén fajlagos és térfogatsúlya 1 m³-ben

A faszén porózus, széntartalmú anyag, amelyet fa levegőtől elzárt vagy erősen korlátozott oxigénellátás melletti hevítésével állítanak elő. Ezt a folyamatot pirolízisnek vagy a fa száraz lepárlásának nevezik. Rendszerint 280 °C felett kezdődik, és különleges kemencékben vagy faszénégető berendezésekben végzik.

A kész faszén minősége több tényezőtől függ:

• a fa fajtájától és nedvességétől;
• a fatömeg melegítésének módjától;
• a hőmérsékleti rendtől;
• a kemence vagy faszénégető berendezés típusától.

A faszéngyártást feltételesen több szakaszra osztják:

• a fatömeg előzetes szárítása;
• a fa hőbontása meghatározott hőmérséklet-tartományban;
• a kész termék hőntartása és hűtése.

Égetés után a kész termék tömege rendszerint lényegesen kisebb a kiinduló száraz fáénál. A veszteséget a nedvesség, az illóanyagok és a fa bomlástermékeinek eltávozása okozza.

A faszén fizikai sajátosságai és kémiai összetétele

A faszén összetétele az előállítás hőmérsékletétől függ. Nagyobb hőmérsékleten nő a szén aránya, a hidrogén-, oxigén- és nitrogéntartalom pedig csökken. Porózus szerkezete miatt jó adszorpciós képességgel rendelkezik.

Tároláskor védeni kell a nedvességtől, nyílt lángtól és az öngyulladást lehetővé tevő körülményektől. Nagy tételeket száraz, szellőző helyen, a tűzvédelmi követelmények betartásával célszerű tárolni.

A darabméret szerint a faszén lehet finom és durva. A gyakorlatban körülbelül 6–12 mm-es frakciók és 25 mm-nél nagyobb darabok fordulnak elő.

A fő számítási mutatók a fafajtól és az égetés körülményeitől függenek. A hozzávetőleges értékeket a táblázat tartalmazza.

A faszén fűtőértéke az égetési hőmérséklettől, a nedvességtől és a nyersanyag minőségétől függ. A kemencéből való kirakodás után nedvességtartalma körülbelül 2–4%, tárolás közben pedig 7–15%-ra nőhet. A hozzávetőleg 380–500 °C-on előállított faszén égéshője körülbelül 7500–8100 kcal/kg tartományba eshet.

A száraz faszén jelentős mutatóinak számítása

A faszén gyártás utáni tömegét befolyásolja:

• a fa minősége és fajtája;
• a behelyezett anyag mérete;
• a faszénégető berendezés típusa;
• a hőmérséklet ingadozása a szenesítési szakaszokban;
• a kész termék tárolás közbeni nedvessége.

A faszén fajsúlya a fafajtól függően változik. Nyírfaszénnél körülbelül 0,38 g/cm³, erdeifenyőnél 0,29–0,30 g/cm³, lucfenyőnél pedig 0,26 g/cm³ jellemző. Raktári becsléshez gyakrabban a száraz faszén 1 m³-re jutó halmaztömegét használják.

A faszén felhasználási területe

A faszenet az iparban, kézműves munkákhoz és a háztartásokban használják. Fő területei:

• vaskohászat;
• színesfémkohászat;
• adszorbensek és szűrőanyagok gyártása;
• gyógyszeripar és nedvszívó készítmények;
• kovácsolás;
• háztartási fűtés, ételkészítés és gazdasági feladatok.

A faszén adszorpciós képességét fejlett porózus szerkezete biztosítja.