A kaprolon fajsúlya: lemez és rúd tömege
A csúcstechnológiás polimereket az ipar számos területén használják. Versenyeznek a fémekkel, bizonyos feladatoknál pedig kisebb tömegük, korrózióállóságuk és jó súrlódáscsökkentő tulajdonságaik miatt előnyösebbek lehetnek. Ilyen polimer a kaprolon is.
A kaprolon jellemzői
Természetes állapotában sárgásfehér anyag, speciális adalékok hozzáadásával azonban különböző színűre festhető. Szagtalan, és rendeltetésszerű használati körülmények között nem bocsát ki mérgező anyagokat. Túlhevítéskor és hőbomláskor a polimer veszélyes bomlástermékeket bocsáthat ki, ezért megmunkálásakor be kell tartani a biztonsági követelményeket.
A kaprolon kiváló dielektrikum, ellenáll a lúgos közegeknek, alkoholoknak, kőolajtermékeknek, sós közegeknek és gyenge savaknak. Hidegen könnyen forgácsolható, öntésre alkalmas, hosszú élettartamú, és súrlódó helyeken kenés nélkül is használható. Tulajdonságainak köszönhetően számos ipari területen alkalmazható:
-
elektrotechnika,
-
kőolaj-kitermelő állomások,
-
bányászat,
-
repülőgép- és gépgyártás,
-
kohászat,
-
élelmiszeripar,
-
mezőgazdaság,
-
cipőipar és más gyártási területek.
Az anyag legfontosabb sajátossága a szilárdság és a kopásállóság. Ez a súrlódáscsökkentő jellemző lehetővé teszi csapágyak, erőgépek és motorok mozgó szerkezeti egységeinek, valamint más gépegységeknek a gyártását. További előnye, hogy érezhetően csökkenti a szerkezetek költségét és tömegét.
A kaprolon formái és tömege
A kaprolon 6–7-szer könnyebb az acélnál és a bronznál, több mint kétszer olcsóbb, megmunkálása pedig jóval egyszerűbb. Sűrűsége a módosítástól függően 1,14–1,16 g/cm³. Ez azt jelenti, hogy egy teherhajó fémcsapágyainak cseréje több ezer kilogrammal könnyítheti a szerkezetet. A polimert rudak, lemezek és tömbök formájában gyártják.
Körszimmetrikus alkatrészek fúrással, marással, esztergálással és csiszolással történő előállításához különböző átmérőjű rudakat használnak. Jól elnyelik az ütőterhelést, hőállóságuk és mechanikai ellenállásuk pedig számos elterjedt műanyagénál jobb.
Minden gyártó saját méretek szerint szállít kaprolon munkadarabokat. A kaprolonrúd méterenkénti tömege az átmérőtől függően a 10 mm-es átmérőnél jellemző 0,12 kg/m-től a 815 mm-es átmérőnél jellemző 674 kg/m-ig terjedhet. A kaprolonlemez tömege szintén a vastagságtól függ. Az 1000×1000 mm-es négyzetes munkadarabokat 6–300 mm vastagságban gyártják. 1 m² tömege 8,5–382 kg között lehet.
| A kaprolon gyártási formája | Munkadarab mérete | Munkadarab mérete | Munkadarab tömege (kg) |
| Lemez | 6 | 1000×1000 | 6,9 |
| 8 | 1000×1000 | 9,2 | |
| 10 | 1000×1000 | 11,5 | |
| 1400×1000 | 16,1 | ||
| 15 | 1400×1000 | 24,15 | |
| Rúd | 10 | 1000 | 0,09 |
| 50 | 1000 | 2,26 | |
| 230 | 700 | 33,43 | |
| 440 | 500 | 87,39 |
Érdemes megjegyezni, hogy 1 m kaprolonrúd tömegét rendszerint szabványos méretekre számítják. Nagy átmérő esetén a munkadarabokat rövidebb hosszban is gyárthatják, ezért a tényleges tömeget célszerű a gyártó adatai alapján ellenőrizni.
Gyakori kérdések
Mekkora a kaprolon sűrűsége?
A töltetlen kaprolonnál általában körülbelül 1,14–1,16 g/cm³-es tartományt használnak. A pontos érték a típustól, a gyártási technológiától és az esetleges töltőanyagoktól függ.
Hogyan számítható ki a kaprolonlemez vagy -rúd tömege?
A tömeget a munkadarab térfogata és sűrűsége alapján számítják: a térfogatot meg kell szorozni a sűrűséggel. Vásárolt lemezeknél és rudaknál célszerű a gyártó táblázatát használni.
Miért különbözik a kaprolon tömege az acélétól és a bronzétól?
A kaprolon a poliamidok közé tartozik, sűrűsége pedig jóval kisebb az acélénál vagy a bronzénál. Ezért a belőle készült alkatrészek könnyebbek, alkalmazhatóságuk azonban a terheléstől, a hőmérséklettől és a súrlódási körülményektől függ.