A króm fajsúlya, tulajdonságai, felhasználása és értéktáblázata

A króm a kémiai elemek periódusos rendszerének hatodik csoportjába tartozó elem. Megjelenését tekintve kemény, fehér színű, kékes árnyalatú fém. Nevét vegyületeinek sokféle színéről kapta; szó szerinti jelentése szín, festék.

Ez az anyag meglehetősen elterjedt elem. Sok krómlelőhely található a Dél-afrikai Köztársaságban, Oroszországban, Kazahsztánban, Madagaszkáron és Zimbabwében.

A króm fajsúlytáblázata

A króm sűrűsége referencia-fizikai mennyiség, amelyet a szokásos számításokban nem „terepi körülmények között” határoznak meg. Szobahőmérsékleten a fémkrómhoz rendszerint körülbelül 7,15–7,19 g/cm³-t használnak; az alábbi táblázatban a kerekített 7,19 g/cm³-es érték szerepel.

A számítás megkönnyítésére az alábbi táblázat a króm tömegét és fajsúlyát mutatja különböző mértékegységekben.

A króm tulajdonságai

A szabad állapotú króm fehér, kékes árnyalatú fém, tércentrált köbös kristályráccsal. Körülbelül 39 °C-on átmenet történik az antiferromágneses és a paramágneses állapot között. A króm a kemény tiszta fémek közé tartozik, ezért ott használják, ahol fontos a kopásállóság, a keménység és a felület ellenálló képessége. Megmunkálhatósága ugyanakkor a fém tisztaságától és a munkadarab állapotától függ.

Az elem passziválódásának köszönhetően levegőn ellenálló. A passziválódás azt is megakadályozza, hogy salétrom- és kénsavval reagáljon. Égési hőmérséklete 2000 °C; ekkor amfoter tulajdonságú zöld króm-oxid képződik.

A króm négy, saját színnel rendelkező oxidációs állapotát különböztetik meg:

1. +2 oxidációs állapot — fekete oxid és sárga, bázikus jellegű hidroxid. Nagyon erős redukálószer.
2. +3 oxidációs állapot — zöld oxid és szürkészöld, amfoter jellegű hidroxid.
3. +4 oxidációs állapot — színtelen oxid, hidroxidos formában nem fordul elő, sót nem képez. Nagyon ritka.
4. +6 oxidációs állapot — vörös oxid és színtelen, savas jellegű hidroxid. Rendkívül mérgező, erős, higroszkópos oxidálószer.

A króm fő alkalmazása, hogy fontos ötvözőelemként használják acélokban, különösen rozsdamentes acélban, ritkábban más acéltípusokban. Hozzáadásával az ötvözet kiváló korrózióállóságot és keménységet kap.

Az anyagot dekoratív krómozáshoz is használják, ahol tulajdonságainak köszönhetően tetszetős és kopásálló felületet ad.

A króm- és nikkel-króm ötvözeteket hőálló alkatrészekhez, fűtőelemekhez, védőbevonatokhoz, valamint egyes repüléstechnikai és magas hőmérsékleten használt termékekhez alkalmazzák.

Biológiai szerep

Ez az anyag a biogén elemek közé tartozik, vagyis a króm állandóan jelen van az állati és növényi szövetekben. Az állatvilágban hozzájárul a fehérje-, szénhidrát- és lipidanyagcsere megfelelő működéséhez. A vér és a táplálék krómtartalmának csökkenése növeli a vér koleszterinszintjét és lassítja a növekedést.

A tömör fémkróm jóval kevésbé veszélyes, mint számos vegyülete, de a króm pora, aeroszoljai és oldható vegyületei irritálhatják a bőrt és a légutakat.

A hat vegyértékű króm különösen mérgező és rákkeltő; különböző súlyos betegségeket, köztük daganatos megbetegedést okozhat.