A vályog fajlagos és térfogatsúlya, 1 m³ tömegtáblázata
A sok felszín alatti vízáramlással rendelkező területeken végzett alapozási munkáknál a vályog fontos anyag. Ez a talajtípus vízfelvevő és vízmegtartó képessége miatt népszerű. Még teljes kiszáradásakor is őrizhet nedvességet, amely fagyáskor jégkristályokká alakul.
A vályog porozitása is nagy, ezért képes kitágulni és növelni a talaj térfogatát. Az építkezés megkezdése előtt ezért legalább megközelítőleg meg kell határozni a vályog tömegét.
A helyes számításokhoz meg kell érteni a fajsúly fogalmát. A vályog fajsúlya a szilárd részecskék súlyának és az általuk elfoglalt térfogatnak az aránya. Mivel a vályog erősen porózus, fajsúlyát elsősorban összetétele befolyásolja.
1 m³ vályog térfogatsúlyának táblázata
A fentiekből következik, hogy a vályog egy köbméterre jutó térfogatsúlya a szükséges adatok nélkül nem számítható ki helyesen és pontosan. Nem szabad összetéveszteni az ásványi talajrészecskék akár 2580–2730 kg/m³ körüli sűrűségét a pórusokat, levegőt és nedvességet is magában foglaló talaj térfogatsúlyával. A gyakorlati számításokhoz rendszerint az alábbi táblázat értékeit használják.
A legtöbb építési munkához ez a paraméter elegendő. Néha azonban pontosabb számítás szükséges. Ehhez az alábbi táblázat adja meg a vályog fajsúlyát:
| A vályog összetétele | A vályog térfogatsúlya | Halmazsűrűség | Kilogramm egy köbméterben |
| Plasztikus, puha, szennyeződések nélkül | 1.70 | 1.5-1.6 | 1700 |
| Plasztikus, puha, zúzottkő-, építésihulladék- (legfeljebb 10%) és kavicsszennyeződéssel, valamint plasztikus, merev, szennyeződések nélkül | 1.70 | 1.5-1.6 | 1700 |
| Plasztikus, puha, zúzottkő-, építésihulladék- (10%-nál több) és kavicsszennyeződéssel, továbbá plasztikus, merev, legfeljebb 10% szennyeződéssel, valamint félkemény és kemény, szennyeződés nélkül vagy legfeljebb 10%-kal | 1.75 | 1.5-1.6 | 1750 |
| Kemény és félkemény, zúzottkő-, építésihulladék- (10%-nál több), kavics- és sóderszennyeződéssel | 1.95 | 1.5-1.6 | 1950 |
| Normál, 0.5 porozitással | 1.80-2.05 | 1.5-1.6 | 1800-2050 |
| Normál, 0.7 porozitással | 1.75-1.95 | 1.5-1.6 | 1750-1950 |
| Normál, 1.0 porozitással | 1.70-1.80 | 1.5-1.6 | 1700-1800 |
| Normál, laza | 1.40-1.70 | 1.5-1.6 | 1400-1700 |
| Normál, közepes | 1.50-1.60 | 1.5-1.6 | 1500-1600 |
| Normál, tömör | 1.60-1.90 | 1.5-1.6 | 1600-1900 |
| Normál, nehéz | 1.90-2.00 | 1.5-1.6 | 1900-2000 |
Gyakori kérdések
Mennyit nyom 1 m³ vályog?
A táblázat szerint 1 m³ vályog tömege a porozitástól, nedvességtől, tömörségtől és szennyeződésektől függően leggyakrabban körülbelül 1400–2050 kg. A tömörebb vagy nedvesebb vályog nehezebb a lazánál.
Miben különbözik a vályog térfogatsúlya a talajrészecskék sűrűségétől?
Az ásványi részecskék sűrűsége csak a talaj szilárd részét írja le, és 2580–2730 kg/m³ körüli lehet. A térfogatsúly a pórusokkal, levegővel és vízzel együtt a teljes talajtérfogatot veszi figyelembe, ezért rendszerint kisebb.
Miért fontos a vályog az alapozás számításakor?
A vályog vizet tart vissza, és nedvesedéskor, kiszáradáskor, valamint fagyáskor megváltoztathatja térfogatát. Ezért alapozásnál nemcsak a talaj tömegét, hanem nedvességét, fagyduzzadását és a helyszín tényleges mérnökgeológiai viszonyait is figyelembe kell venni.