A zártszelvény fajsúlya: folyóméter-tömeg
A négyzet vagy téglalap keresztmetszetű acél csőterméket zártszelvénynek nevezik. Ide tartozhatnak a négyzettől eltérő keresztmetszetű — három-, hat-, nyolcszögű, bordázott, ovális, csepp alakú és más — csőtermékek is. Hengersoron, acéllemez munkadarab alakításával készülnek, majd a varratot összehegesztik.
A zártszelvények gyártási sajátosságai
A zártszelvény különböző fémekből készülhet, de leggyakrabban szén-, ötvözött, rozsdamentes vagy horganyzott acélt használnak. Alumínium zártszelvények is léteznek.
A méretválaszték a szabványtól és a gyártótól függ. A tömeges hengereltáru-kínálatban leggyakrabban kis 15×15 mm-es keresztmetszettől nagy építési méretekig találhatók négyzetes és téglalap zártszelvények; a pontos tartományt és falvastagságot a mérettáblázatból és a termék műbizonylatából kell ellenőrizni.
Gyártási mód szerint megkülönböztetnek:
-
hidegen hengerelt,
-
melegen hengerelt,
-
hegesztett szénacél zártszelvényeket.
Az alakított csőtermék ára és minősége is nagyobb. Fő paraméterei:
-
geometriai: a cső folyóméter-tömege, felületi minőség, a falvastagság és hossz szabványnak való megfelelése, az egyenesség, vastagság és más paraméterek megengedett eltéréseinek betartása;
-
műszaki: gyártási mód, anyagminőség, varratminőség, amelyet szabvány szabályoz.
Hogyan állapítható meg a cső tömege?
A cső tömegének meghatározásához tudni kell, mennyi és milyen anyagot használtak a gyártásához. A számításhoz elegendő a zártszelvény 1 folyóméterének tömegét ismerni. Ez nagy, például 180×180×60-as és kisebb, 50×50×5-ös termékekre egyaránt vonatkozik. A tömeg a következőktől függ:
-
alak — a téglalap keresztmetszetű termékek a legnépszerűbbek, alkalmazási területük az építéstől a szerszámgép- és járműgyártásig terjed. Folyóméter-tömegük összetett tervezőprogramok nélkül is könnyen meghatározható;
-
méret — a termék jelölésében szereplő adatokat használják a profil elméleti tömegének kiszámításához;
-
sűrűség, vagyis a fém fajsúlya — a szabványban rögzített ötvözetjellemzőktől függően eltérő. A gyakori acélminőségek átlagos sűrűsége 7,5–7,8 g/cm³.
A zártszelvény pontos tömegére a szerkezet tömegének, a támaszok terhelésének és a szállítási tonnatartalomnak a kiszámításához, járműválasztáshoz és az anyagköltség becsléséhez van szükség.
A fémtelepeken főként tonnánkénti árat adnak meg, és az egyes csöveket nem mérlegelik külön. A számításhoz azonban szükség van a folyóméter-tömegre. Összetett számítási módszerek helyett használható a legkeresettebb négyzetes acélcsövek tömegtáblázata:
| Zártszelvény mérete (mm) | Falvastagság (mm) | Zártszelvény fajsúlya (kg/m) |
| 15×15 | 1,0 | 0,426 |
| 1,5 | 0,605 | |
| 2,0 | 0,762 | |
| 20×20 | 1,0 | 0,583 |
| 1,5 | 0,841 | |
| 2,0 | 1,075 | |
| 25×25 | 1,0 | 0,740 |
| 1,5 | 1,07 | |
| 2,0 | 1,39 | |
| 30×30 | 1,0 | 0,897 |
| 1,5 | 1,31 | |
| 2,0 | 1,70 | |
| 40×40 | 1,0 | 1,21 |
| 1,5 | 1,78 | |
| 2,0 | 2,33 | |
| 50×50 | 1,5 | 2,25 |
| 2,0 | 2,96 | |
| 2,5 | 3,64 | |
| 60×60 | 1,5 | 2,72 |
| 2,0 | 3,59 | |
| 2,5 | 4,43 |
Gyakori kérdések
Hogyan állapítható meg a zártszelvény tömege?
Ismerni kell a keresztmetszetet, a falvastagságot, a hosszt és az anyagot. Acélcsőnél rendszerint a folyóméter-tömeg táblázatát vagy a keresztmetszeti fémterület és az acél sűrűsége szerinti számítást használják.
Mitől függ a zártszelvény folyóméter-tömege?
A fő paraméter a külső méret, a profil alakja, a falvastagság, az acélminőség és a bevonat. A horganyzás vagy más fém kissé módosíthatja a tényleges tömeget.
Kiszámítható a zártszelvény tömege csak táblázatból?
Költségvetéshez és vásárláshoz a táblázat rendszerint elegendő, pontos szerkezeti számításhoz azonban figyelembe kell venni a szabványt, a vastagsági tűréseket, a tényleges hosszt és a gyártó adatait.