A betonkeverék fajsúlya és a betonkeverékek fajtái
Az építkezés kezdeti szakaszában nemcsak a leendő beton szilárdságát, hanem az alapba, lemezbe, födémbe vagy más szerkezeti elembe bedolgozandó keverék tömegét is figyelembe kell venni. A betonkeverék tömege befolyásolja az alapra jutó terhelést, a szállítást, a szivattyúzást és a munka mennyiségének kiszámítását.
A keresésekben gyakran használják a „betonkeverék fajsúlya” kifejezést, bár a kg/m³-ben megadott érték valójában sűrűség vagy térfogattömeg. A tömeg kiszámítására a következő képlet szolgál:
tömeg = térfogat × sűrűség
Például 2 m³, 2400 kg/m³ sűrűségű betonkeverék tömege körülbelül 4800 kg.
A betonkeverékek fajtái
A betonkeverékeket sűrűségük, adalékanyaguk, rendeltetésük és képlékenységük szerint különböztetik meg. Egy köbméter tömege alapján általában több csoportot különítenek el:
- Különösen nehéz keverékek — speciális létesítményekben és védőszerkezetekben alkalmazzák őket. 1 m³ tömege rendszerint meghaladja a 2500 kg-ot. Nehéz adalékanyagként baritot, magnetitet, hematitot vagy fémes anyagokat használhatnak.
- Nehéz keverékek — az alapokhoz, lemezekhez, oszlopokhoz, gerendákhoz és monolit szerkezetekhez leggyakrabban használt változatok. Szokásos tömör adalékanyagokkal 1 m³ tömege többnyire 2200–2500 kg.
- Könnyített keverékek — kisebb sűrűségű átmeneti csoport, amelynek tömegét az összetétel és az adalékanyag csökkenti. Olyan helyeken alkalmazzák, ahol mérsékelni kell a szerkezet terhelését.
- Könnyű keverékek — porózus adalékanyagokkal, például duzzasztott agyaggal, habkővel, perlittel, tufával vagy salakkal készülnek. 1 m³ tömege általában 500–2000 kg.
- Különösen könnyű keverékek — főként hőszigetelésre és tehermentes térfogatok kitöltésére használják őket. Sűrűségük 500 kg/m³ alatt is lehet.
Minél kisebb a keverék sűrűsége, általában annál jobb a hőszigetelő képessége, de annál kisebb a teherbírása. Szerkezeti elemeknél ezért nemcsak referencia-sűrűséget, hanem a tervezett keverékösszetételt is figyelembe kell venni.
A betonkeverékek fajsúlyának táblázata
A betonkeverékek adalékanyaga eltérő, ezért egy köbméter tömege jelentősen különbözhet. A táblázat a különböző keverékfajták tájékoztató sűrűségértékeit tartalmazza.
| Keverék / adalékanyag típusa | A betonkeverék sűrűsége, kg/m³ |
|---|---|
| Vasbeton-keverék | körülbelül 2500 |
| Kavicsot és kőzúzalékot tartalmazó betonkeverék | körülbelül 2400 |
| Tufabeton | 1200–1600 |
| Habkőbeton | 800–1600 |
| Vulkáni salakot tartalmazó betonkeverék | 800–1600 |
| Duzzasztottagyag-habbeton, duzzasztottagyag-homokos keverék | 500–1800 |
| Kvarchomokos duzzasztottagyag-beton | 800–1200 |
| Perlithomokos duzzasztottagyag-beton | 800–1000 |
| Sungizitbeton | 1000–1400 |
| Perlitbeton | 600–1200 |
| Salakhabkőbeton, termozitbeton | 1000–1800 |
| Salakhabkő-habbeton és salakhabkő-gázbeton | 800–1600 |
| Kohósalak-granulátumot tartalmazó betonkeverék | 1200–1800 |
| Kazán- vagy tüzelőanyag-salakkal adalékolt agloporitbeton | 1000–1800 |
| Hamukavicsot tartalmazó betonkeverék | 1000–1400 |
| Gázhamubeton és habhamubeton | 800–1200 |
| Gázbeton, habbeton, gázszilikát és habszilikát | 300–1000 |
| Vermikulitbeton | 300–800 |
Mi befolyásolja a betonkeverék tömegét?
A betonkeverék tömegét nemcsak az adalékanyag, hanem a víz, a cement, a homok és az adalékszerek mennyisége, a bevitt levegő, valamint a tömörítés mértéke is befolyásolja. A friss keverék, a száraz beton és a megszilárdult beton tömege eltérhet egymástól a víz egy részének elpárolgása és a nedvességtartalom változása miatt.
Előzetes számításokhoz referencia-tartományok használhatók. Szállításhoz, a szerkezeti terhelés meghatározásához és a keverék megrendeléséhez azonban célszerű az adott betonkeverék műbizonylatában szereplő sűrűséget használni, vagy az adatot a gyártótól megkérdezni.
Gyakori kérdések
Mennyit nyom 1 m³ betonkeverék?
A nehézbeton-keverék tömege általában körülbelül 2200–2500 kg/m³. A porózus adalékanyaggal készült könnyű keverékek 500–2000 kg/m³ tömegűek lehetnek, a különösen nehéz keverékek pedig meghaladhatják a 2500 kg/m³-t.
Miért lehet más a friss betonkeverék tömege, mint a megszilárdult betoné?
A friss keverék vizet és levegőt tartalmaz, szerkezete pedig képlékeny. Szilárdulás után a nedvesség egy része elpárolog, változik a nedvességtartalom és a sűrűség, ezért a száraz beton tömege eltérhet a friss keverékétől.
Hogyan számítható ki a megrendelendő betonkeverék tömege?
Szorozza meg a szükséges térfogatot az adott keverék sűrűségével. Fontos megrendelésnél célszerű a sűrűséget a keverék műbizonylatából venni vagy a gyártótól megkérdezni.