HU

A betonkeverék fajsúlya és a betonkeverékek fajtái

Az építkezés kezdeti szakaszában nemcsak a leendő beton szilárdságát, hanem az alapba, lemezbe, födémbe vagy más szerkezeti elembe bedolgozandó keverék tömegét is figyelembe kell venni. A betonkeverék tömege befolyásolja az alapra jutó terhelést, a szállítást, a szivattyúzást és a munka mennyiségének kiszámítását.

A keresésekben gyakran használják a „betonkeverék fajsúlya” kifejezést, bár a kg/m³-ben megadott érték valójában sűrűség vagy térfogattömeg. A tömeg kiszámítására a következő képlet szolgál:

tömeg = térfogat × sűrűség

Például 2 m³, 2400 kg/m³ sűrűségű betonkeverék tömege körülbelül 4800 kg.

A betonkeverékek fajtái

A betonkeverékeket sűrűségük, adalékanyaguk, rendeltetésük és képlékenységük szerint különböztetik meg. Egy köbméter tömege alapján általában több csoportot különítenek el:

  • Különösen nehéz keverékek — speciális létesítményekben és védőszerkezetekben alkalmazzák őket. 1 m³ tömege rendszerint meghaladja a 2500 kg-ot. Nehéz adalékanyagként baritot, magnetitet, hematitot vagy fémes anyagokat használhatnak.
  • Nehéz keverékek — az alapokhoz, lemezekhez, oszlopokhoz, gerendákhoz és monolit szerkezetekhez leggyakrabban használt változatok. Szokásos tömör adalékanyagokkal 1 m³ tömege többnyire 2200–2500 kg.
  • Könnyített keverékek — kisebb sűrűségű átmeneti csoport, amelynek tömegét az összetétel és az adalékanyag csökkenti. Olyan helyeken alkalmazzák, ahol mérsékelni kell a szerkezet terhelését.
  • Könnyű keverékek — porózus adalékanyagokkal, például duzzasztott agyaggal, habkővel, perlittel, tufával vagy salakkal készülnek. 1 m³ tömege általában 500–2000 kg.
  • Különösen könnyű keverékek — főként hőszigetelésre és tehermentes térfogatok kitöltésére használják őket. Sűrűségük 500 kg/m³ alatt is lehet.

Minél kisebb a keverék sűrűsége, általában annál jobb a hőszigetelő képessége, de annál kisebb a teherbírása. Szerkezeti elemeknél ezért nemcsak referencia-sűrűséget, hanem a tervezett keverékösszetételt is figyelembe kell venni.

A betonkeverékek fajsúlyának táblázata

A betonkeverékek adalékanyaga eltérő, ezért egy köbméter tömege jelentősen különbözhet. A táblázat a különböző keverékfajták tájékoztató sűrűségértékeit tartalmazza.

Keverék / adalékanyag típusa A betonkeverék sűrűsége, kg/m³
Vasbeton-keverék körülbelül 2500
Kavicsot és kőzúzalékot tartalmazó betonkeverék körülbelül 2400
Tufabeton 1200–1600
Habkőbeton 800–1600
Vulkáni salakot tartalmazó betonkeverék 800–1600
Duzzasztottagyag-habbeton, duzzasztottagyag-homokos keverék 500–1800
Kvarchomokos duzzasztottagyag-beton 800–1200
Perlithomokos duzzasztottagyag-beton 800–1000
Sungizitbeton 1000–1400
Perlitbeton 600–1200
Salakhabkőbeton, termozitbeton 1000–1800
Salakhabkő-habbeton és salakhabkő-gázbeton 800–1600
Kohósalak-granulátumot tartalmazó betonkeverék 1200–1800
Kazán- vagy tüzelőanyag-salakkal adalékolt agloporitbeton 1000–1800
Hamukavicsot tartalmazó betonkeverék 1000–1400
Gázhamubeton és habhamubeton 800–1200
Gázbeton, habbeton, gázszilikát és habszilikát 300–1000
Vermikulitbeton 300–800

Mi befolyásolja a betonkeverék tömegét?

A betonkeverék tömegét nemcsak az adalékanyag, hanem a víz, a cement, a homok és az adalékszerek mennyisége, a bevitt levegő, valamint a tömörítés mértéke is befolyásolja. A friss keverék, a száraz beton és a megszilárdult beton tömege eltérhet egymástól a víz egy részének elpárolgása és a nedvességtartalom változása miatt.

Előzetes számításokhoz referencia-tartományok használhatók. Szállításhoz, a szerkezeti terhelés meghatározásához és a keverék megrendeléséhez azonban célszerű az adott betonkeverék műbizonylatában szereplő sűrűséget használni, vagy az adatot a gyártótól megkérdezni.

Gyakori kérdések

Mennyit nyom 1 m³ betonkeverék?

A nehézbeton-keverék tömege általában körülbelül 2200–2500 kg/m³. A porózus adalékanyaggal készült könnyű keverékek 500–2000 kg/m³ tömegűek lehetnek, a különösen nehéz keverékek pedig meghaladhatják a 2500 kg/m³-t.

Miért lehet más a friss betonkeverék tömege, mint a megszilárdult betoné?

A friss keverék vizet és levegőt tartalmaz, szerkezete pedig képlékeny. Szilárdulás után a nedvesség egy része elpárolog, változik a nedvességtartalom és a sűrűség, ezért a száraz beton tömege eltérhet a friss keverékétől.

Hogyan számítható ki a megrendelendő betonkeverék tömege?

Szorozza meg a szükséges térfogatot az adott keverék sűrűségével. Fontos megrendelésnél célszerű a sűrűséget a keverék műbizonylatából venni vagy a gyártótól megkérdezni.