A gumi fajsúlya, tulajdonságai, felhasználása és táblázata
A gumi szintetikus és természetes kaucsuk vulkanizálásával létrehozott rugalmas anyag. Térhálós elasztomer, amely a kaucsukok kémiai kötésekkel történő összekapcsolásával keletkezik.
A gumi vulkanizálásos előállításához 20–60% alapanyagra, vagyis kaucsukra van szükség. A fennmaradó összetétel a kívánt tulajdonságoktól, az üzemi körülményektől, a gyártási technológiától és a termékkel szembeni követelményektől függően változhat. Tartalmazhat vulkanizálási aktivátorokat és gyorsítókat, öregedésgátlókat, vulkanizálószereket és lágyítókat. Az összetétel része lehet továbbá újrafeldolgozható regenerátum, módosítószer, elővulkanizálást késleltető anyag, színezék, égésgátló, habosítószer és illatanyag.
A gumi fajsúlytáblázata
Mivel a gumi összetett anyag, pontos sűrűségét célszerű a gyártói adatok vagy laboratóriumi mérés alapján meghatározni. A gumi átlagos referencia-fajsúlya 1–2 g/cm³ közötti.
A számítások egyszerűsítésére az alábbi táblázat a gumi tömegét és fajsúlyát, valamint ezek különböző mértékegységekben megadott értékeit tartalmazza. Segítségével helyesen becsülhető meg a gumi tömege.
A gumi fajsúlya és 1 m³ tömege a mértékegységektől függően
| Anyag | Fajsúly (g/cm³) | 1 m³ tömege (kg) |
|---|---|---|
| Gumi | 1-től 2-ig | 1000-től 2000-ig |
A gumi tulajdonságai
A gumit más anyagoktól nagy rugalmassága, elaszticitása, nagy visszafordítható alakváltozásra való képessége és üzemi körülmények közötti alaktartása különbözteti meg.
A gumi a puha és szinte összenyomhatatlan elasztomer anyagok közé tartozik: terhelés alatt megváltoztatja alakját, térfogata azonban viszonylag keveset változik. Különböző adalékok és kaucsukok kombinálásával a kész anyag tulajdonságai jelentősen eltérhetnek.
A gumi mechanikai tulajdonságai nem lineárisak és kifejezetten relaxációs jellegűek: az alakváltozás mértékétől, a terhelés sebességétől, az időtől, a hőmérséklettől, a frekvenciától és a terhelési módtól függenek. Egyes gumikeverékek nagyon nagy visszafordítható alakváltozásra képesek, bizonyos minőségek szakadáskori nyúlása pedig több száz százalékot is elérhet.
A gumi keménysége a lágyítók és töltőanyagok mennyiségétől, fajtájától, valamint a vulkanizálás típusától és mértékétől függ.
A gumi gyakorlatilag nem vesz fel vizet, szerves oldószerekben azonban megduzzadhat. A duzzadás mértéke az összetételtől, a kaucsuk típusától, a töltőanyagoktól és a vulkanizálás fokától függ. Megfelelően kiválasztott összetevőkkel fokozott olaj-, benzin-, víz-, vegyszer- és hőmérséklet-ingadozás-állóság érhető el.
A tartós használat és tárolás a gumit kifáradásnak és öregedésnek teszi ki, ami rontja minőségi jellemzőit és tönkremenetelhez vezet.
A gumi felhasználása széles körű, és számos területet érint. A legfontosabbak:
- kerékpár-, motorkerékpár- és gépjárműabroncsok gyártása;
- műszaki gumitermékek, például szíjak, hevederek, tömlők, lemezek és gyűrűk gyártása;
- fogamzásgátló eszközök, orvosi kesztyűk, vegyi védelemhez és polgári védelemhez való különleges ruházat készítése;
- különféle, fokozott nedvességvédelemmel rendelkező gumilábbelik, például sárcipők és csizmák gyártása.
Gyakori kérdések
Mennyit nyom 1 m³ gumi?
A cikk 1000–2000 kg/m³ tájékoztató tartományt ad meg. A pontos érték a kaucsuktól, a töltőanyagoktól, a lágyítóktól, a vulkanizálás mértékétől és a termék rendeltetésétől függ.
Miért ennyire eltérő a gumi sűrűsége?
A gumi kaucsuk és adalékok keveréke. A korom, az ásványi töltőanyagok, az olajok, az égésgátlók és más összetevők megváltoztatják az anyag tömegét és tulajdonságait.
Milyen gumisűrűséget kell használni egy termék számításához?
Célszerű az adott minőség műszaki adatait használni vagy megmérni egy mintát. A táblázatos tartomány csak a tömeg előzetes becslésére alkalmas.