Az ólom fajsúlya, tulajdonságai, felhasználása és értéktáblázata
Az ólom a periódusos rendszer tizennegyedik csoportjába tartozó elem. Elemi állapotban könnyen olvadó, képlékeny, fehér színű, ezüstös és kékes árnyalatú fém.
Ezt az anyagot évezredek óta használják, mert könnyen kitermelhető, jól megmunkálható és világszerte elterjedt. A termésólom nagyon ritka, de az elem sokféle kőzetben megtalálható. Körülbelül nyolcvan különböző kőzettípus tartalmaz ólmot.
Az ólom fajsúlytáblázata
Mivel az ólom összetett anyag, fajsúlya terepi körülmények között önállóan nem határozható meg. Az ilyen vizsgálatokat speciális kémiai laboratóriumokban végzik. Az ólom átlagos fajsúlya azonban ismert: 11,336 g/cm³.
A számítás megkönnyítésére az alábbi táblázat az ólom fajsúlyát és tömegét mutatja különböző mértékegységekben.
| Anyag | Fajsúly (g/cm³) | 1 m³ tömege (kg) |
| Ólom | 11,336 | 11336 |
Az ólom tulajdonságai
Körülbelül 0 °C-on az ólom hővezető képessége a legkisebb. Puha fém, könnyen megmunkálható, késsel vágható és körömmel karcolható. Felületét rendszerint védő oxidréteg borítja. Vágáskor fényes felület keletkezik, amely levegőn elhomályosodik.
Az anyag korrózióállósága, képlékenysége és hajlékonysága nagy. Jól használható elektromos kábelek védelmére. Az ólom a röntgensugárzást is kiválóan elnyeli, ezért ideális védőanyag.
Olvadáspontja 327,46 °C, forráspontja 1749 °C. A hőmérséklet emelkedésével sűrűsége csökken; szokásos állapotban, 20 °C-on ez a paraméter 11,3415 g/cm³. Az ólom a nehézfémek csoportjába tartozik.
Hátránya a csekély rezgésállóság és a rothadó szerves anyagokkal, beton- és mészoldatokkal szembeni ellenállás hiánya. Ezt réz, antimon, kadmium és más adalékok hozzáadásával javítják.
Ez az elem jól reagál lúgokkal és savakkal.
Az ólom felhasználása széles körű. Különböző építési és más munkákban alkalmazzák. Fő területei:
- Nagy teljesítményű robbanókeverékek gyártása, ahol az ólmot nitrát formájában használják
- Ólom-azid használata robbanóanyagok detonátoraként
- Ólom-perklorát használata nehéz folyadék készítéséhez, robbanóanyagok oxidálószereként és vegyi áramforrások katódanyagaként
- Ólom-bizmut használata lítiumakkumulátorokban
- Ólom-tellurid használata hűtőberendezések gyártásánál
- Ólom-arzenit használata rovarirtásra
- Ólom-borát használata porcelán és üveg bevonataként
- Ólom-klorid használata kenőcsök és festékek gyártásához
- Ólom-nitrát széles körű használata a gyufagyártásban
- Ólom-szulfát használata litográfiában, akkumulátorgyártásban és szövetnyomási technológiákban
- Ólom-szulfid használata ólomionok kimutatására és agyagedények égetésénél
- Ólom használata gamma-sugárzás elleni védelemként
Sok ólomvegyület mérgező, a felsorolt alkalmazások egy része pedig ipari vagy történeti technológiához tartozik és biztonsági előírások szabályozzák. Háztartási munkánál, régi bevonatok bontásánál és ólomolvasztásnál az egészségügyi előírásokat és az anyag biztonsági adatlapját kell követni.
Gyakori kérdések
Mennyit nyom 1 m³ ólom?
Körülbelül 11,336 g/cm³-es sűrűségnél 1 m³ ólom tömege mintegy 11336 kg. A hőmérséklet, a fém tisztasága és az ötvözet összetétele miatt kis eltérések lehetségesek.
Miért olyan nehéz az ólom?
Az ólom atomtömege nagy, fémszerkezete sűrű, ezért kis térfogat mellett is nagy tömegű. Nagy sűrűsége teszi alkalmassá sugárvédelemre és nehezékekhez.
Veszélyes ólommal dolgozni?
Igen, az ólom és vegyületei mérgezők, különösen ha por, gőz vagy részecske jut a szervezetbe. Ólomtermékek vágásakor, olvasztásakor, csiszolásakor és bontásakor be kell tartani a biztonsági szabályokat és védőfelszerelést kell használni.