A gránit fajsúlya, jellemzői, típusai és tömegszámítása
Minden építéssel foglalkozó ember ismeri a gránitot mint erős építőanyagot. A gránit az egyik legelterjedtebb kőzet, tömör, szemcsés, kristályos magmás kőzet. Nagy mélységben a magmaolvadék lehűlése és megszilárdulása során keletkezik. Metamorfózissal, vagyis különböző kőzettípusok gránitosodásával is kialakulhat.
A gránit fajsúlytáblázata
A gránit tömege a vágási paraméterektől, valamint a gránitkő megmunkálásával előállított kőtömb méretétől és tömegétől függ. A megmunkált anyag átlagos mérete 0,5×1,9 métertől 2,5×3 méterig terjed. A gránittermékek szabványos vastagsága 20 és 30 mm. A méretek, a vastagság és a gránit 2700–3000 kg/m³ átlagos fajsúlyának ismeretében kiszámítható a termék tömege. Például egy 2500×1800×20 mm-es gránitterméknél össze kell szorozni valamennyi értéket: 2,5*1,8*0,02*2,9 = 0,261 t = 261 kg. Ez adja a szükséges gránittömeget.
A kényelmesebb használat érdekében az alábbi táblázat négyzetméterenként mutatja be a gránit tömegét:
| Anyag | Kővastagság (mm) | 1 m² tömege (kg) | A gránit fajsúlya, kg/m³ |
| Gránit | 20 | 55 | 2700-3000 |
| 30 | 83 | ||
| 40 | 110 | ||
| 50 | 138 | ||
| 60 | 165 | ||
| 70 | 193 | ||
| 80 | 220 | ||
| 90 | 248 | ||
| 100 | 275 |
A gránit jellemzői
A gránit nagy szilárdsága miatt vált népszerűvé az építőiparban. Legközelebbi versenytársával, a márvánnyal összehasonlítva a gránit rendszerint lényegesen erősebb, és jobban ellenáll a kopásnak. Ez ásványi összetételével, többek között kvarc- és földpáttartalmával függ össze. A gránit a szokásos építési körülmények között jól viseli a fagyot és a melegedést, erős tűz- vagy ipari hőterhelésnél azonban mikrorepedések keletkezhetnek benne. A száraz gránit olvadáspontja rendszerint hozzávetőleg 1215–1260 °C.
A tartósságot a vízfelvétel is jelentősen befolyásolja. A gránit vízfelvétele általában alacsony, de nem nulla, és a lelőhelytől, a porozitástól, a repedezettségtől, valamint a felület megmunkálásától függ. Minél tömörebb a kőzet és minél kisebb a vízfelvétele, annál szélesebb körben használható építéshez, burkoláshoz, térkövezéshez és kültéri termékekhez.
A gránit típusai
A gránitot szemcsemérete alapján csoportokra osztják:
- Finomszemcsés, legfeljebb 2 mm szemcsemérettel. Ez a legkeresettebb és legdrágább típus, mert nagy szilárdságú, jól ellenáll a tönkremenetelnek, vízfelvétele pedig rendszerint alacsony.
- Középszemcsés, 2–5 mm-es szemcsékkel. Ez az „arany középút”: jellemzői kissé gyengébbek a finomszemcsés grániténál, de jobbak a durvaszemcsésénél.
- Durvaszemcsés, 5 mm-nél nagyobb szemcsékkel. Tűzállósága gyenge. 600 °C feletti hőmérsékleten károsodhat, és térfogata is növekszik.
Gyakori kérdések
Mennyit nyom 1 m³ gránit?
A számításokhoz rendszerint 2700–3000 kg/m³ körüli gránitsűrűséget használnak. A pontos érték a lelőhelytől, az ásványi összetételtől, a kő porozitásától és repedezettségétől függ.
Mennyit nyom 1 m² 20 mm vastag gránit?
2700–3000 kg/m³ átlagos gránitsűrűség mellett egy négyzetméter 20 mm vastag lap tömege megközelítőleg 55 kg. A 30 mm-es vastagságnál a tájékoztató érték körülbelül 83 kg/m².
Hogyan számítható ki egy gránitlap tömege?
A hosszúságot, szélességet és vastagságot méterre kell átváltani, össze kell szorozni, majd meg kell szorozni a gránit sűrűségével. Például 2,5 × 1,8 × 0,02 × 2900 ≈ 261 kg.