A bazalt fajsúlya, tulajdonságai, jellemzői és tömege

A bazalt kiömlési kőzet, amely ércásványokból – magnetitből és titanomagnetitből –, bázikus plagioklászból, vas-magnézium ásványokból, továbbá viszonylag ritkán olivinből, nefelinből és leucitból áll. A kristályméret és a tulajdonságok alapján a bazaltot a következőkre osztják:

• Dolerit, amely finom-, közepes és durvaszemcsés lehet.
• Anamezit, amely csak finomszemcsés változatban fordul elő.
• Porfirit, amely a szokásos változatoktól másodlagos hidro- és termikus folyamatok okozta átalakulásaiban különbözik. Másik neve diabázporfirit.

A bazaltot főként természetes állapotában használják. Fokozott lúgosságú bazaltkőzetek megolvasztása után is alkalmazható; ezt olvasztott bazaltnak nevezik. A természetes bazalttól eltérően finomabb szemcseszerkezetű, jól ellenáll a mechanikai sérüléseknek, a vegyi és hőhatásoknak, továbbá jó villamos szigetelő.

A bazalt fajsúlytáblázata

Mivel a bazalt összetett kőzet, fajsúlya különleges berendezés nélkül, kézi módszerrel nem számítható ki. Erre szakosodott vegyészeti laboratóriumok vannak. A legtöbb munkához azonban elegendő az átlagos fajsúly. A természetes bazalt fajsúlya 2,7–3,2 g/cm³. A bazaltüveg értéke kissé eltér: 2,7–2,85 g/cm³.

A szükséges paraméterek kereséséhez és az értékek kiszámításához az alábbi táblázat a bazalt tömegét mutatja be.

A bazalt tulajdonságai

A bazalt szerkezete porfíros vagy afíros. Természetes állapotban üveges és rejtett kristályos tömegként jelenik meg. Szövete főként tömör, ritkán porózus, salakszerű vagy hólyagos. Tömege ki nem kristályosodott vulkáni üveg, amelyet mindenütt magnetitrészecskék, valamint piroxén, olivin és plagioklász, ritkábban amfibol mikroszkopikus kiválásainak keveréke jár át.

Jellegzetessége a hatszög-prizmás, oszlopos szerkezet. Az oszlopok hossza több tíz métert is elérhet, és a felszínre merőlegesen helyezkednek el. A bazalttakarók felső részében a lávából távozó vulkáni gázok miatt nő a porozitás.

A bazalt jellemző értékei:

• a tömör változatok porozitása általában alacsony, a porózus és mállott bazaltoké azonban lényegesen nagyobb lehet;
• a vízfelvétel a porozitástól és repedezettségtől függ; tömör kőnél csekély, porózus változatoknál és zúzottkőnél nagyobb lehet;
• a száraz bazalt nyomószilárdsága 2640–3200 kg/cm², a nedves bazalté 2500 kg/cm², a diabázé 1800–2700 kg/cm², az olvasztott bazalté pedig 3000–9158 kg/cm².