HU

A homokkő fajsúlya, tulajdonságai, előnyei és értéktáblázata

A homokkő üledékes, réteges kőzet, amely kalcit-, kvarc-, csillám- és földpátszemcsékből áll. Nagy mennyiségű homok nagy nyomás alatti összetömörödésével keletkezik. Kötőanyaga szilícium-dioxid, karbonátok, vas-oxidok, agyagásványok és más cementáló anyagok lehetnek; a cement, a szemcsék és a pórusok összetétele határozza meg a homokkő szilárdságát és sűrűségét. Színeinek, árnyalatainak és formáinak gazdag változatossága miatt a természet egyik legszebb anyaga.

A homokkő fajsúlytáblázata

Az anyag tömege a fajsúlyától függ. Mivel összetett anyag, a homokkő fajsúlya terepi körülmények között nem határozható meg. A vizsgálatot speciális kémiai laboratóriumokban végzik. Átlagos fajsúlya azonban ismert: 2,2–2,5 g/cm³.

A homokkő tömegének és fajsúlyának egyszerűbb kiszámításához az alábbi táblázat ezeket az értékeket és a különböző mértékegységekhez tartozó további számításokat mutatja.

A homokkő fajsúlya és 1 m³ tömege mértékegységek szerint
AnyagFajsúly (g/cm³)1 m³ tömege (kg)
Homokkő2,2–2,52200–2500

A homokkő tulajdonságai

Mint fent említettük, a homokkő színek és árnyalatok széles skálájával, valamint sokféle textúrával és formával rendelkezik. Színe a fehér, szürke, barna, fekete és vörös különböző árnyalata lehet.

Fő tulajdonságai:

  • A vízfelvétel a porozitástól és a szerkezettől függ. A tömör építési változatoknál rendszerint alacsony, a lazább kőzeteknél számottevően nagyobb lehet.
  • Jó nyomószilárdság, 30–100 MPa közötti tartományban.
  • A homokkő nem éghető ásványi kőzet, hőállósága azonban az ásványi összetételtől, a porozitástól és a hevítés módjától függ.
  • Porozitása erősen változik: a tömör burkoló homokkőnél néhány százalék, a lazább változatoknál több tíz százalék lehet.

Keménysége és sűrűsége a kagyló-, kvarc- és szilíciumtartalmú részecskék mennyiségétől függ. Nagy szilíciumtartalomnál szerkezete nagy sűrűségű; sok vasas és meszes cementáló anyag mellett kevésbé szilárd és kemény; a nagy agyag- és gipszcement-tartalom pedig nagyon kis szilárdsága miatt lehetetlenné teszi építőipari használatát.

A homokkövet két kategóriába sorolják:

  • Nyers kő formájú homokkő, amelynek altípusai a szabálytalan terméskő, a homokkő falazókő és a lapos kőlap.
  • Megmunkált homokkő, amelynek altípusai a 10–25 mm vastag lapok és kövek.

A homokkő előnyei

Megkülönböztető tulajdonságai miatt népszerű építőanyag. Fő előnyei:

  • Kiváló dekoratív tulajdonságok
  • A kőzet helyes kiválasztása és az üzemi feltételek betartása mellett nagy tartósság
  • Jól megmunkálható, csiszolható és fűrészelhető
  • Minimális karbantartást igényel, kültéri burkolásnál azonban fontos a megfelelő fektetés, a hézagok védelme és a fagyálló változat kiválasztása
  • Természetes ásványi anyag, alkalmazásának környezeti hatása azonban a kitermeléstől, feldolgozástól és szállítástól függ
  • Viszonylag alacsony költség
  • Nem éghető ásványi alap
  • A tömör, fagyálló változatok jól ellenállnak a fagynak
  • Kopásálló, csúszásmentes felület

Mint minden anyagnak, a homokkőnek is vannak hátrányai. A legfontosabb az építőanyag nagy tömege.

Gyakori kérdések

Mennyit nyom 1 m³ homokkő?

2,2–2,5 g/cm³-es sűrűségnél egy köbméter homokkő tájékoztató tömege 2200–2500 kg. A pontos érték a kő összetételétől, porozitásától és nedvességétől függ.

Miért különbözik az egyes homokkövek sűrűsége?

A homokkő kvarcot, kalcitot, földpátot, agyagos és vastartalmú cementáló anyagokat tartalmazhat. Az eltérő ásványi alap és porozitás jelentős sűrűségkülönbséget eredményez.

Használható a táblázatos homokkőtömeg kőbeszerzéshez?

Előzetes becsléshez igen, szállításhoz és költségvetéshez azonban célszerű az adott homokkő sűrűségét, lapméretét, vastagságát és nedvességét a szállítótól megkérdezni.