A homokkő fajsúlya, tulajdonságai, előnyei és értéktáblázata
A homokkő üledékes, réteges kőzet, amely kalcit-, kvarc-, csillám- és földpátszemcsékből áll. Nagy mennyiségű homok nagy nyomás alatti összetömörödésével keletkezik. Kötőanyaga szilícium-dioxid, karbonátok, vas-oxidok, agyagásványok és más cementáló anyagok lehetnek; a cement, a szemcsék és a pórusok összetétele határozza meg a homokkő szilárdságát és sűrűségét. Színeinek, árnyalatainak és formáinak gazdag változatossága miatt a természet egyik legszebb anyaga.
A homokkő fajsúlytáblázata
Az anyag tömege a fajsúlyától függ. Mivel összetett anyag, a homokkő fajsúlya terepi körülmények között nem határozható meg. A vizsgálatot speciális kémiai laboratóriumokban végzik. Átlagos fajsúlya azonban ismert: 2,2–2,5 g/cm³.
A homokkő tömegének és fajsúlyának egyszerűbb kiszámításához az alábbi táblázat ezeket az értékeket és a különböző mértékegységekhez tartozó további számításokat mutatja.
| Anyag | Fajsúly (g/cm³) | 1 m³ tömege (kg) |
| Homokkő | 2,2–2,5 | 2200–2500 |
A homokkő tulajdonságai
Mint fent említettük, a homokkő színek és árnyalatok széles skálájával, valamint sokféle textúrával és formával rendelkezik. Színe a fehér, szürke, barna, fekete és vörös különböző árnyalata lehet.
Fő tulajdonságai:
- A vízfelvétel a porozitástól és a szerkezettől függ. A tömör építési változatoknál rendszerint alacsony, a lazább kőzeteknél számottevően nagyobb lehet.
- Jó nyomószilárdság, 30–100 MPa közötti tartományban.
- A homokkő nem éghető ásványi kőzet, hőállósága azonban az ásványi összetételtől, a porozitástól és a hevítés módjától függ.
- Porozitása erősen változik: a tömör burkoló homokkőnél néhány százalék, a lazább változatoknál több tíz százalék lehet.
Keménysége és sűrűsége a kagyló-, kvarc- és szilíciumtartalmú részecskék mennyiségétől függ. Nagy szilíciumtartalomnál szerkezete nagy sűrűségű; sok vasas és meszes cementáló anyag mellett kevésbé szilárd és kemény; a nagy agyag- és gipszcement-tartalom pedig nagyon kis szilárdsága miatt lehetetlenné teszi építőipari használatát.
A homokkövet két kategóriába sorolják:
- Nyers kő formájú homokkő, amelynek altípusai a szabálytalan terméskő, a homokkő falazókő és a lapos kőlap.
- Megmunkált homokkő, amelynek altípusai a 10–25 mm vastag lapok és kövek.
A homokkő előnyei
Megkülönböztető tulajdonságai miatt népszerű építőanyag. Fő előnyei:
- Kiváló dekoratív tulajdonságok
- A kőzet helyes kiválasztása és az üzemi feltételek betartása mellett nagy tartósság
- Jól megmunkálható, csiszolható és fűrészelhető
- Minimális karbantartást igényel, kültéri burkolásnál azonban fontos a megfelelő fektetés, a hézagok védelme és a fagyálló változat kiválasztása
- Természetes ásványi anyag, alkalmazásának környezeti hatása azonban a kitermeléstől, feldolgozástól és szállítástól függ
- Viszonylag alacsony költség
- Nem éghető ásványi alap
- A tömör, fagyálló változatok jól ellenállnak a fagynak
- Kopásálló, csúszásmentes felület
Mint minden anyagnak, a homokkőnek is vannak hátrányai. A legfontosabb az építőanyag nagy tömege.
Gyakori kérdések
Mennyit nyom 1 m³ homokkő?
2,2–2,5 g/cm³-es sűrűségnél egy köbméter homokkő tájékoztató tömege 2200–2500 kg. A pontos érték a kő összetételétől, porozitásától és nedvességétől függ.
Miért különbözik az egyes homokkövek sűrűsége?
A homokkő kvarcot, kalcitot, földpátot, agyagos és vastartalmú cementáló anyagokat tartalmazhat. Az eltérő ásványi alap és porozitás jelentős sűrűségkülönbséget eredményez.
Használható a táblázatos homokkőtömeg kőbeszerzéshez?
Előzetes becsléshez igen, szállításhoz és költségvetéshez azonban célszerű az adott homokkő sűrűségét, lapméretét, vastagságát és nedvességét a szállítótól megkérdezni.