A por fajsúlya. A por tömegtáblázata típusok szerint
Lakástakarításkor minden alkalommal meglepődünk azon, honnan kerül elő ennyi por. A szorosan zárt ablakok és ajtók sem akadályozzák meg, hogy porréteg képződjön a bútorokon, a padlón és a függönyökön. A porszívózás és a nedves takarítás csak átmeneti hatású, egy nap múlva pedig ugyanaz a porréteg jelenik meg ugyanott.
Különösen sok portól szenvednek a folyamatosan erős szélnek kitett sztyeppei térségek, valamint az iparvárosok lakói. Hatalmas mennyiségű por lebeg állandóan a levegőben, amelyet az emberek belélegeznek. Vastag rétegben ülepszik le, és csak rendszeres takarítással lehet védekezni ellene.
Honnan származik a por?
Pornak azokat az apró, ásványi és szerves eredetű részecskéket nevezzük, amelyek sokáig lebeghetnek a levegőben vagy leülepedhetnek a felületekre. Háztartási és ipari számításoknál nemcsak a por tömege, hanem a részecskeméret is fontos: a finom por veszélyesebb a légutakra, mint a nagyobb részecskék.
A por forrásait feltételesen természetes és emberi tevékenységhez kapcsolódó csoportokra osztják:
-
Természetes eredetű por. Ide tartoznak a talajrészecskék, a hamu, a korom, az ásványi sók, a sivatagi por és a szerves maradványok: hámsejtek, virágpor és a szerves anyagok bomlástermékei.
-
Emberi tevékenység következtében képződő por: építési, szén-, cement-, fa-, liszt-, vegyipari, kohászati és más ipari porok. Különösen veszélyesek lehetnek a mérgező fémeket, kvarcot, azbesztet vagy kémiailag aktív anyagokat tartalmazó porok.
A házipor összetétele erősen változik a térségtől, a szellőzéstől, a burkolóanyagoktól, a háziállatok jelenlététől, a fűtés típusától, valamint az utak vagy ipari létesítmények közelségétől függően. Ásványi részecskéket, textilszálakat, virágport, kormot, bőrrészecskéket, háziporatkákat és azok anyagcseretermékeit is tartalmazhatja.
Mekkora a por tömege?
A felületekre egy hét alatt leülepedő por mennyisége nagymértékben függ a helyiségtől, a szellőztetéstől, a páratartalomtól, a takarítástól és a külső környezettől. A részecskék alakja, sűrűsége és összetétele eltérő lehet, ezért az ülepedés sebességét nemcsak a fajsúly, hanem a részecskeméret, a légmozgás és a páratartalom is meghatározza.
A fajsúlyt általában kilogramm/köbméterben mérik. A por esetében ez az érték önmagában keveset mond. Ezért célszerű a por tömegét (vagy sűrűségét) gramm/köbcentiméterben is vizsgálni. Ipari poroknál a por fajsúlyának t/m³-ben megadott értékeire is szükség lehet.
Egészségügyi vagy ipari értékeléshez a sűrűség önmagában nem elegendő. Fontos a diszperzitás, a kémiai összetétel, a levegőben mért koncentráció, az expozíció időtartama és a munkavédelmi követelmények.
A táblázat a házipor és néhány ipari portípus átlagos tömegértékeit mutatja.
A por tömegtáblázata típusok szerint
| Por típusa | Fajsúly, t/m³ | Fajsúly, kg/m³ | Fajsúly, g/cm³ |
|---|---|---|---|
| Házipor | 0,4–0,6 | 400–600 | 0,4–0,6 |
| Szénpor | 0,6–2,05 | 600–2050 | 0,6–2,05 |
| Fapor | 0,11–0,36 | 112–363 | 0,11–0,36 |
| Ólomgyártási por | 4,5–6,5 | 4500–6500 | 4,5–6,5 |
| Cementpor | 1,1–1,2 | 1100–1200 | 1,1–1,2 |
| Cukorpor (porcukor) | 0,8 | 800 | 0,8 |
A por káros hatása
A por egészségügyi ártalmasságát összetétele, részecskemérete és levegőben mért koncentrációja alapján értékelik. Különösen fontosak a PM10 és PM2.5 finom frakciók: ezek mélyebbre juthatnak a légutakban, ezért a por tömege önmagában nem mutatja meg a kockázat mértékét.
A por irritációt és allergiás reakciókat válthat ki. A kemény ásványi és kohászati részecskék koptató hatásúak lehetnek, a kémiai szennyeződések pedig mérgezők. A háziporban poratkák, mikroorganizmusok és allergének találhatók, ezért a kockázat megítélésénél nemcsak a sűrűség és a tömeg, hanem a por eredete is fontos.
Gyakori kérdések
Pontosan megadható a por tömege?
A pontos érték a por összetételétől, a részecskemérettől, a nedvességtartalomtól és a tömörödés mértékétől függ, ezért a táblázat csak tájékoztató számításokra alkalmas.
Miért nehezebb az ipari por a háztartási pornál?
Az ipari por ásványi, fémes és koptató részecskéket is tartalmazhat, ezért sűrűsége gyakran nagyobb a közönséges háztartási porénál.
A por ártalmasságánál mi fontosabb: a tömeg vagy az összetétel?
A káros hatás megítélésénél az összetétel, a részecskeméret és a levegőben mért koncentráció fontosabb. A tömeg segít a számításokban, de önmagában nem jelzi a toxicitást.