A tégla fajsúlya és változása a típustól függően
A tégla az egyik legelterjedtebb építőanyag. Ásványi nyersanyagból — égetett agyagból, homok- és mészalapú szilikátkeverékből vagy különleges tűzálló keverékekből — készített mesterséges kő.
Népszerűségét fő tulajdonságainak köszönheti:
- nagy szilárdság;
- nedvességállóság;
- fagyállóság;
- tartósság;
- hozzáférhetőség és jól ismert falazási technológia;
- a legtöbb építési munkához kényelmes tömeg.
Tömeg a tégla típusától függően
A tégla tömege a nyersanyagtól, a sűrűségtől, a mérettől és az üregek jelenlététől függ. Azonos méreteknél a tömör tégla mindig nehezebb az üregesnél, mert az üreges termék térfogatának egy részét légüregek foglalják el.
| Tégla típusa | Fajsúly (t/m³) | 1 m³ tömege (kg) |
| Vörös kerámiatégla | 1,6–1,9 | 1600–1900 |
| Samott- és tűzálló tégla | Körülbelül 1,85 | Körülbelül 1850 |
| Mészhomoktégla | 1,8–2,0 | 1800–2000 |
| Könnyű porózus tégla | Körülbelül 0,8–1,2 | Körülbelül 800–1200 |
A vörös kerámiatégla lehet tömör, üreges vagy burkolótégla. Egy normál méretű tömör tégla gyakran körülbelül 3,3–3,6 kg, az üreges körülbelül 2,3–2,5 kg, a burkolótermékek pedig kisebb vastagságuk vagy üregeik miatt könnyebbek lehetnek.
A samott- és tűzálló tégla rendszerint nehezebb a közönséges kerámiatéglánál, mert magas hőmérsékleten történő használatra tervezték, és nagyobb a sűrűsége. Kemencékben, kandallókban, tűzterekben és más, tűzállóságot igénylő szerkezetekben használják.
A mészhomoktégla homok-mész keverékből készül. Sűrűsége és tömege gyakran nagy. Egy normál méretű tömör mészhomoktégla tömege körülbelül 4–4,3 kg lehet, a pontos érték azonban a formátumtól és az üregességtől függ.
Az építési számításokban a fehér tégla rendszerint mészhomoktéglát jelent. Tömege attól függ, hogy közönséges, burkoló-, tömör vagy üreges termékről van-e szó: a szokásos tömör változat nehezebb, az üreges és a burkolótégla pedig számottevően könnyebb lehet.
Ha nem egyetlen téglát, hanem falazatot számítunk, az anyag tömegéhez hozzáadódik a habarcs, és a fugavastagságot is figyelembe kell venni. Ezért a téglafalazat tömege rendszerint eltér magának a téglának a referenciaérték szerinti 1 m³-es tömegétől.
2. táblázat (téglák tömegtáblázata)
Az alábbiak egy tégla tájékoztató tömegértékei. Gyors számításokhoz használhatók, beszerzéshez, falazáshoz és logisztikához azonban célszerű az adott gyártó műbizonylatának adatait venni.
| Tégla típusa | 1 db tájékoztató tömege, kg | Megjegyzés |
| Normál méretű tömör kerámiatégla | 3,3–3,6 | A nyersanyag sűrűségétől és nedvességétől függ |
| Normál méretű üreges kerámiatégla | 2,3–2,5 | Az üregek csökkentik a termék tömegét |
| Normál méretű tömör mészhomoktégla | 4,0–4,3 | Általában nehezebb a kerámiatéglánál |
| Burkoló- vagy üreges tégla | 1,4–3,2 | A tartomány a formátumtól és az üregességtől függ |
A téglák térfogat- és fajsúlya
A tégla térfogatsúlya az anyag szerkezetétől függ. A tömör téglánál nagyobb, az üreges és porózus téglánál kisebb. A tömör tégla átlagos térfogatsúlya körülbelül 1800 kg/m³ lehet, a porózus és üreges termékeké pedig számottevően kisebb.
Falazat számításakor nemcsak magának a téglának a tömegét, hanem a habarcsot, az anyag nedvességtartalmát, a falazás módját és a fugák számát is figyelembe kell venni. Pontos építési számításokhoz ezért célszerű az adott tégla gyártói adatait és a tervezési előírásokat használni.
Gyakori kérdések
Mennyit nyom 1 m³ tégla?
1 m³ tömege a tégla típusától függ: a vörös kerámiatégla általában 1600–1900 kg/m³, a mészhomoktégla 1800–2000 kg/m³, a könnyű porózus tégla pedig körülbelül 800–1200 kg/m³.
Mennyit nyom egy tégla?
Egy normál méretű tömör kerámiatégla gyakran körülbelül 3,3–3,6 kg, az üreges körülbelül 2,3–2,5 kg. Egy tömör mészhomoktégla tömege körülbelül 4–4,3 kg lehet.
Miért könnyebb az üreges tégla a tömörnél?
Az üreges téglában a térfogat egy részét légüregek foglalják el. Azonos külső méretek mellett ez csökkenti a termék tömegét és az anyag térfogatsúlyát.