A tűzifa fajsúlya: egy köbméter tömege fafajonként

Az alternatív energiaforrásokra való áttérés a fára irányítja figyelmünket. Őseink ezt használták otthonaik fűtésére és ételkészítésre. A kályhákhoz, kandallókhoz és szilárd tüzelésű kazánokhoz fára, pontosabban tűzifára van szükség. A növények azonban különbözőek, a fák pedig eltérő szerkezetük és kémiai összetételük miatt fűtőértékükben, tömegükben, sűrűségükben és nedvességükben is különböznek.

Mennyit nyom a tűzifa?

Hogyan határozható meg egy köbméter tűzifa tömege? Számít, hogy frissen vágott vagy szárított fát vásárolunk? E kérdések megértését a fa fajsúlyának, nedvességének és egyéb sajátosságainak ismerete segíti.

Hazánk területén több mint 200 fa- és cserjefaj nő. Mindegyik másképp ég: némelyik gyorsabban, másik lassabban, egyesek sok, mások kevesebb hőt adnak. Tüzelőfa választásakor célszerű középkorú fát keresni, és kerülni a túl fiatal vagy túl öreg példányokat. Ezek égnek a leghosszabb ideig, és ezek adják a legtöbb hőt.

A leadott hő mennyisége közvetlenül a tűzifa sűrűségétől és szárazságától is függ. Tüzelésre a 15–20%-os nedvességtartalmú fa tekinthető a legalkalmasabbnak, a frissen kivágott fa pedig legalább 50% nedvességet tartalmaz. A hő egy része a víz elpárologtatására fordítódik, ezért a nedves tűzifa hatásfoka lényegesen kisebb. A száraz fa tömege is jóval kisebb a nedvesénél.

A fa tömegét befolyásolja:

• a fasejtek szerkezete és nedvességtartalma,

• a fa sűrűsége,

• a növény része: a legnehezebbek az ágak, a legkönnyebb a törzs alsó része,

• a só- és gyantatartalom.

A tűzifa tömege tapasztalati úton is meghatározható: ismert térfogatú kis fadarabot kell megmérni, majd sűrűségét a tömeg és térfogat arányaként kiszámítani. Ez az eljárás azonban a gyakorlatban nem mindig kényelmes.

A számításokat a fa átlagos tömegértékeinek táblázatai egyszerűsítik. Az értékek feltételesen 15–20%-os nedvességtartalmú anyagra vonatkoznak. A gyakorlatban a nedvesség változása jelentősen módosítja a tűzifa tömegét és térfogatsűrűségét, mert a fa több vagy kevesebb vizet tartalmaz.

Néhány referenciaérték a fa sűrűségére és a tűzifa rakodási tömegére

Melyik tűzifa a legjobb tüzeléshez?

Fűtőérték szempontjából a tölgyfa számít a legjobb választásnak, ezt követi a nyír, a nyárfa és az erdeifenyő.

• A tölgy kevés gyantát tartalmaz, tömör, hosszan égő, nagy hőleadású tűzifát ad. Minden tűzifát csak megfelelő huzat és szellőzés mellett szabad elégetni, mert tökéletlen égéskor veszélyes szén-monoxid keletkezik.

• A nyírfa sokáig és egyenletesen ég, de sok gyantás anyagot tartalmaz, és kormot rak le a kéményben.

• A tűlevelű fajokat magas gyantatartalmuk miatt szintén ritkábban használják.

• A nyárfa tűzifaként nem ajánlott, mert kellemetlen keserű szagot áraszt és kevés hőt ad.

Legjobb nagy fajsúlyú lombos tűzifát használni. Ajánlott száraz, nem pedig frissen vágott fát választani. Ne feledjük: nedves tűzifa vásárlásakor a víz tömegéért is többet fizetünk, mégis kevesebb hőt kapunk.