Az acetilén fajsúlya: 1 m³ tömege és értéktáblázata
Az acetiléngázt 1836-ban Edmund Davy vegyész fedezte fel. Később Marcellin Berthelot francia vegyész többféle módon is előállította az acetilént, és ő honosította meg mai elnevezését.
Az acetilén fényes és forró lángját korábban lámpákban, karbidlámpákban és önálló fényforrásokban használták. Később a hegesztés, a fémvágás és a vegyi szintézis vált fő alkalmazási területévé.
Az acetilén tulajdonságai
A szovjet időszakban az építkezéseken kalcium-karbid és víz összekeverésével állítottak elő acetilént. A folyamatot kísérő kellemetlen szagot az ipari karbid ammónia- és hidrogén-szulfid-szennyeződései okozták. A tiszta acetilén önmagában:
-
enyhe éteres szagú gáz,
-
enyhén édeskés ízű,
-
a levegőnél könnyebb,
-
kis mértékben mérgező.
Az alábbi táblázat az acetiléngáz sűrűségének, moláris tömegének, valamint egy liter és egy köbméter tömegének fő értékeit mutatja normál körülmények között.
Az acetiléngáz sűrűségének, moláris tömegének, valamint 1 liter és 1 m³ tömegének fő értékei normál körülmények között
| Anyag | Kémiai képlet | Fajsúly (kg/m³) | Sűrűség (g/cm³) | 1 liter tömege (g) | Moláris tömeg (g/mol) |
|---|---|---|---|---|---|
| Acetilén | C2H2 | 1,17 | 0,00117 | 1,17 | 26,038 |
Normál körülmények között az acetilén színtelen gáz. Erős lehűtéskor folyékony, majd szilárd halmazállapotba kerül.
Az acetilén felhasználási szabályait nagymértékben meghatározó sajátosság, hogy bizonyos körülmények között, többek között hevítés, nagyobb nyomás és egyes fémekkel való érintkezés esetén fokozottan robbanásveszélyes.
A levegő, különösen pedig az oxigén acetilénnel alkotott elegye széles koncentrációtartományban, hozzávetőleg 2,5%-tól 81%-ig robbanásveszélyes. Az öngyulladási hőmérsékletet a referenciaadatok rendszerint körülbelül 305 °C-ban adják meg. Az acetilén rézzel vagy ezüsttel alkotott vegyületei ütés hatására felrobbanhatnak.
A nyomás növekedésével a szabad acetilén különösen veszélyessé válik, és már kis gyújtóforrás hatására is robbanásszerűen bomolhat. Ezért nem tárolják közönséges sűrített gázként.
A veszély csökkentése érdekében az acetilént porózus töltetet tartalmazó különleges palackokban tárolják és szállítják, amelyekben a gázt acetonban vagy más megfelelő oldószerben oldják fel.
Felhasználás
Az acetilén az egyik legfontosabb, könnyen kémiai kötéseket kialakító szénhidrogén. Felhasználása igen széles körű:
-
éghető gáz fémek lángvágásához és hegesztéséhez,
-
oldószergyártás klór és klórszármazékok addíciójával; a hidrogén-klorid lehasításával szövetek vegytisztítására alkalmas, kiváló minőségű oldószer nyerhető,
-
polivinil-klorid gyártása (vezetékszigetelés, műbőr, csövek stb.),
-
műanyagokhoz, különféle gumikeverékekhez és szintetikus szálakhoz szükséges más polimerek gyártása,
-
robbanóanyagok előállítása.
Gyakori kérdések
Mennyit nyom 1 m³ acetilén?
Normál körülmények között 1 m³ acetilén tömege megközelítőleg 1,17 kg. Pontos számításokhoz figyelembe kell venni a hőmérsékletet és a nyomást, mert a gáz sűrűsége a körülmények változásával jelentősen módosul.
Miért nem tárolják az acetilént közönséges sűrített gázként?
A szabad acetilén nagyobb nyomáson robbanásszerűen bomolhat. Ezért palackokban acetonnal vagy más oldószerrel feloldva, porózus töltetben tárolják.
Használható a táblázat acetilénpalack számításához?
A táblázat normál körülmények között alkalmas a gáz tömegének hozzávetőleges meghatározására. Palackokhoz, hegesztőállomásokhoz és biztonsági előírásokhoz a palack adatlapját, nyomáscsökkentőt és az acetilén kezelésére vonatkozó hivatalos utasításokat kell használni.