A bronz fajsúlya, tulajdonságai, osztályozása és értéktáblázata
A bronz a réz és a cink kivételével más elemekből álló két- vagy többkomponensű ötvözet, amelyben az elemeket a fém tulajdonságainak javítására használják. Ha ezek az elemek a teljes tömeg körülbelül 2,5 százalékát alkotják, ötvözőkomponenseknek tekintik őket. Lehetnek ón, ólom, króm, vas, mangán, berillium, szilícium, foszfor, alumínium és más hasonló elemek.
A bronz jelölése két paraméter alapján történik: a betűk magát az ötvözetet, a számok az ötvözőkomponensek mennyiségét jelzik. A БрА5 például alumíniumbronzot, a БрО5 pedig ónbronzot jelent.
A bronz a világ egyik legrégebbi anyaga. Régen különböző szerszámokat, fegyvereket és használati tárgyakat készítettek belőle.
A bronz fajsúlytáblázata
A bronz rézötvözetek csoportja, ezért sűrűsége a minőségtől és az ötvözőelemektől függ. Az ónbronzoknál gyakran körülbelül 8,7–8,9 g/cm³-es tartományt használnak, de az alumínium-, szilícium-, berillium- és ólombronzok értékei eltérhetnek. Pontos számításhoz az adott minőség táblázatban vagy anyagbizonylatban szereplő sűrűségét kell venni.
A bronz tömegének kiszámítását megkönnyíti a fajsúly és a különböző mértékegységekben megadott bronztömeg alábbi táblázata.
A bronz tömegtáblázata
| Anyag | Fajsúly (g/cm³) | 1 m³ tömege (kg) |
| Bronz | 7,4–8,9 | 7400–8900 |
A bronz osztályozása
A bronzot technológiai és kémiai szempont alapján osztályozzák.
Technológiai szempontból két bronztípust különböztetnek meg:
- Alakítható bronz. Mechanikai megmunkálásra, például kovácsolásra, sajtolásra vagy bordázásra kiváló bronztípus. Óntartalma kicsi, legfeljebb 6 százalék, ezért az alapanyag nagyon képlékeny.
- Öntészeti bronz. Különleges bronztípus alakos öntvényekhez. Sós vízben működő gépalkatrészek, fogaskerekek és csapágyperselyek gyártásához használják.
Kémiai szempontból a bronz lehet:
- Ónbronz. Fő összetevője az ón, további adalékként foszfort, ólmot és cinket is tartalmazhat. Az ón rugalmasságot, könnyű olvadást és keménységet ad az anyagnak, ami kedvezően hat a polírozásra. A további összetevők javítják az öntészeti, mechanikai és súrlódáscsökkentő tulajdonságokat.
- Különleges, ónmentes bronz. Olyan bronzötvözet, amely nem tartalmaz ónt. Az ónbronzhoz képest semmiben sem marad el, egyes mutatókban pedig felül is múlja.
A bronz tulajdonságai
A bronz nagy szilárdságú, korrózióálló és kiváló súrlódáscsökkentő tulajdonságú. Jól ellenáll a sós víznek, levegőnek, savoldatoknak és szénsavas oldatoknak. Lágy- és keményforrasztással, valamint hegesztéssel jól megmunkálható.
A bronz színe az ötvözőkomponensektől függően a fehértől a vörösig terjedhet. Az anyag tulajdonságai is ezek szerint változnak:
- Nikkel, ón, alumínium és szilícium hozzáadása javítja a korrózióállóságot, a rugalmasságot és a szilárdságot
- Foszfor, cink és ólom hozzáadása az előző tulajdonságokat jobb súrlódáscsökkentő képességgel egészíti ki
- Vas és nikkel hozzáadásával finomszemcsés, újrakristályosodott ötvözet keletkezik
- Berillium, cirkónium és króm hozzáadása javítja a hőállóságot és csökkenti az elektromos vezetőképességet
Gyakori kérdések
Mennyit nyom 1 m³ bronz?
A tömeg a bronzminőségtől függ. A réz ónnal, alumíniummal, szilíciummal és más elemekkel alkotott ötvözeteinek sűrűsége eltérő.
Miért nem azonos minden bronzminőség sűrűsége?
A bronz ötvözetek csoportja, nem egyetlen fém. Az ötvözőelemek összetétele módosítja a sűrűséget, a szilárdságot, az öntészeti és a súrlódáscsökkentő tulajdonságokat.
Hogyan számítható ki egy bronz alkatrész tömege?
Határozza meg az alkatrész térfogatát, és szorozza meg a szükséges bronzminőség táblázatban vagy anyagbizonylatban szereplő sűrűségével.