A koksz fajsúlya, jellemzői, rendeltetése és táblázata

A kokszot széles körben használják szilárd tüzelőanyagként és technológiai anyagként. Kőszenet különleges kokszolókemencékben, levegőtől elzárva, magas hőmérsékleten a zsugorodásig hevítve állítják elő. Ennek során az illóanyagok jelentős része távozik a szénből, a visszamaradó széntartalmú anyag pedig szilárddá válik és porózus szerkezetet kap.

A koksz fajsúlyának táblázata

A koksz tömegének kiszámításához az egyik legfontosabb paraméter a fajlagos vagy térfogatsúly. A koksz nem homogén anyag, ezért pontos jellemzői a szén minőségétől, a kokszolási technológiától, a nedvesség- és hamutartalomtól, valamint a szemcsemérettől függnek. A referencia-számításokban az átlagos sűrűségtartomány megközelítőleg 0,6–1,4 g/cm³. Az alábbi táblázat a koksz tömegét különböző mértékegységekben mutatja be.

A koksz tulajdonságai

A koksz szerves, széntartalmú részből, hamuból, nedvességből, kénből és más összetevőkből áll. A koksz legfontosabb minőségi mutatói:

• Nedvességtartalom. Az optimális érték gyakran 3–5% között van.
• Hamutartalom. A jó értékek rendszerint 7–11% körül alakulnak, és a felhasznált széntől függenek.
• Kéntartalom. A magasabb kéntartalom rontja a koksz minőségét és befolyásolja a kohászati folyamatot; az elfogadható érték gyakran 0,5–0,6% körüli.
• Illóanyag-tartalom. Ez a paraméter a koksz elkészültségének fokát jelzi. A túl alacsony érték a feldolgozás közbeni túlhevítésre utalhat; az átlagérték gyakran 1–1,5% között van.

A koksz egyik legfontosabb tulajdonsága a mechanikai sérülésekkel szembeni ellenálló képesség. Ezt az anyag darabossága befolyásolja. A kohászati koksznál gyakran a nagyobb darabokat részesítik előnyben, miközben a finom frakció arányát korlátozni kell.

A koksz további jellemzői:

• a koksz halmazsűrűsége megközelítőleg 450–500 kg/m³;
• a koksz porozitása körülbelül 40–55%;
• gyulladási hőmérséklete körülbelül 700 °C;
• fűtőértéke megközelítőleg 7000–7500 kcal/kg.

A koksz rendeltetése

A koksz fő felhasználási területe a nyersvas nagyolvasztóban történő előállítása, ahol tüzelőanyagként, redukálószerként és a töltet tartóvázaként szolgál. Emellett más termelési és energetikai folyamatokban is használják:

• nyersvas kupolókemencében történő olvasztásához, ahol a koksz tüzelőanyagként szolgál;
• egyes anyagok olvasztásához a színesfémkohászatban;
• gázgenerátorok működtetéséhez és gőz előállításához;
• finom koksz felhasználásához fűtésre és egyes háztartási feladatokra.