A kréta fajsúlya, tulajdonságai és tömegszámítási táblázata
Az építési munkák során a krétát meglehetősen gyakran használják. Karbonátos kőzet, amelynek összetétele nagyrészt kalcitból, kisebb részben dolomitból, szerves eredetű anyagokból és agyagos jellegű homokszemcsékből áll. Ez utóbbiak aránya a tiszta krétában 5 százaléknál kisebb.
A kréta fajsúlyának táblázata
A kréta porózus karbonátos kőzet, ezért a számításokhoz rendszerint referenciaértékeket használnak, nem pedig az anyag külső megjelenéséből próbálják meghatározni a sűrűségét. A tényleges érték a szilárdságtól, a porozitástól, a nedvességtartalomtól és a szemcsemérettől függ. A kréta átlagos fajsúlya 1,4 és 2,7 g/cm³ között van. A kis szilárdságú kréta fajsúlya 1,4–1,55 g/cm³, a gyenge krétáé körülbelül 1,8 g/cm³, a közepes szilárdságú krétáé körülbelül 2,4 g/cm³, míg a tömör, nagy szilárdságú krétáé 2,69–2,72 g/cm³.
A kréta fajsúlyának és halmazsűrűségének egyszerűbb kiszámításához az alábbi szemléletes táblázat tartalmazza ezeket az értékeket.
| Anyag | A kréta fajsúlya (g/cm³) (természetes állapotban) | Halmazsűrűség (g/cm³) |
| Kis szilárdságú kréta | 1,4–1,55 | Darabos anyagnál 1,4–1,44, pornál 1,12–1,2 |
| Gyenge kréta | 1,8 | |
| Közepes szilárdságú kréta | 2,4 | |
| Tömör, nagy szilárdságú kréta | 2,69–2,72 |
A kréta tulajdonságai
Eredete alapján ez az anyag a mészkövek közé tartozik, amelyeket kémiai, szerves eredetű és törmelékes típusokra osztanak. Fizikai-mechanikai jellemzőik és tulajdonságaik jelentősen különböznek egymástól. A kréta a kagylós mészkőhöz hasonlóan a szerves eredetű mészkövek csoportjába tartozik.
A kréta fehér, gyengén cementálódott kőzet, amelynek legnagyobb részét kalcit alkotja (körülbelül 91–98,5 százalék). Egyes krétatípusok 0,01 mm-nél kisebb szemcséjű, por alakú kalcitot és nagyon apró kagylóhéj-töredékeket is tartalmazhatnak, amelyek aránya körülbelül 60 százalék.
A kréta a szerves eredetű és a kémiai mészkövek közötti átmeneti típusú mészkőnek tekinthető. Fajsúlya átlagosan 1,4–2,72 g/cm³, térfogatsúlya pedig körülbelül 1,51 g/cm³. A természetes krétánál magas nedvességtartalom és porozitás is előfordulhat: egyes referenciaadatok körülbelül 32 százalékos nedvességtartalmat és 44 százalékos porozitást adnak meg. Az ásványtani skálán a kréta a puha kőzetek közé tartozik, mivel főként kalcitból áll.
A természetes kréta nem fagyálló, mert néhány fagyási és olvadási ciklus után számos, 1–3 mm méretű darabra esik szét. Ezt olykor a kréta kedvező tulajdonságának tekintik, mivel ilyen folyamatok mellett a talaj semlegesítésére irányuló hatása hosszú ideig fennmarad.
A kréta típusai
Kezdetben úgy vélték, hogy a kréta olyan kőzettömeg, amelynek fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele minden lelőhelyen azonos. Az anyag fokozott kitermelése során azonban megállapították, hogy ezek a jellemzők a kréta típusától függően változnak. Ezért a lelőhelyeken a kitermelés előtt geológiai-technológiai térképezést végeznek, hogy később csak jó minőségű krétát termeljenek ki.
A krétát szilárdsága alapján szokás típusokra osztani. A következő krétatípusokat különböztetik meg:
- kis szilárdságú kréta
- gyenge kréta
- közepes szilárdságú kréta
- tömör, nagy szilárdságú kréta
Gyakori kérdések
Mekkora a kréta fajsúlya?
A kréta fajsúlya a szilárdságtól és a porozitástól függ. A cikkben szereplő tartomány a kis szilárdságú kréta 1,4–1,55 g/cm³-es értékétől a tömör, nagy szilárdságú kréta 2,69–2,72 g/cm³-es értékéig terjed.
Miben különbözik a kréta fajsúlya a halmazsűrűségétől?
A fajsúly magára a természetes állapotú anyagra vonatkozik, a halmazsűrűség pedig a darabok vagy porszemcsék közötti hézagokat is figyelembe veszi. Ezért a por alakú kréta halmazsűrűsége kisebb lehet.
Mitől függ a kréta sűrűsége?
A kréta sűrűsége a porozitástól, a nedvességtartalomtól, a szilárdságtól, a szemcsemérettől, valamint a dolomit-, agyag- és homokszemcse-szennyeződések mennyiségétől függ.