A pala fajsúlya, előnyei és értéktáblázata
A pala igen elterjedt építőanyag, amelyet réteges kőzetek, vagyis palakő hasításával állítanak elő. Kiváló tetőfedő anyag. Palának nevezik a kezeletlen azbesztcement lemezeket, valamint a hullámos és sík agyagpalát is.
A szabványok szerint a korszerű építésben két palatípust használnak: hullámos és sík lemezeket. Felhasználásuk nem korlátozódik a tetőfedésre, burkolási munkákhoz is alkalmazzák őket.
Az anyag jó tulajdonságokkal rendelkezik: tartós, olcsó, szilárd és széles körben elérhető. Nem minden pala a legjobb választás azonban, mert káros lehet az emberi egészségre.
A pala fajsúlytáblázata
Mivel a pala összetett anyagokból áll, fajsúlya terepi körülmények között önállóan nem határozható meg. Az ilyen vizsgálatokat speciális kémiai laboratóriumokban végzik. Az alábbi táblázat a természetes palakő 2,65–2,7 g/cm³-es referencia-tartományát mutatja. Az azbesztcement és korszerű szálcement lemezek tényleges tömegét rendszerint a méret, a vastagság és a gyártó adatai alapján számítják.
A számítás megkönnyítésére az alábbi táblázat a pala fajsúlyát és tömegét mutatja különböző mértékegységekben.
| Anyag | Fajsúly (g/cm³) | 1 m³ tömege (kg) |
| Pala | 2,65–2,7 | 2650–2700 |
A pala előnyei
A pala nem véletlenül népszerű. Legfontosabb vitathatatlan előnyei:
- Más lágy tetőfedő anyagokkal szemben jó szilárdságú, és elbírja egy ember tömegét
- Más anyagoknál kevésbé melegszik fel, ezért napos időben alacsonyabb a hőmérséklete
- Nagyon tartós
- Összetételének köszönhetően tűzállósága nagy
- Különböző módokon könnyen megmunkálható
- A fémes anyagokkal szemben nem korrodál
- Kiváló elektromos szigetelő tulajdonságú
- Erős csapadékban kevés zajt kelt
- Az egyik legolcsóbb építőanyag
- A sérült részek cseréjével jól javítható
A pala hátrányai
Számos előnye mellett jelentős hátrányai is vannak:
- A régi azbesztcement lemezek azbesztet tartalmazhatnak, amely vágás, fúrás vagy bontás közbeni porképződéskor veszélyes
- Mohásodhat, és idővel a felület nagy részét moha boríthatja
- Helytelen kezelés mellett meglehetősen törékeny, különösen szereléskor és szállításkor
- Erős helyi felmelegedéskor a lemezek megrepedhetnek, ezért a kémények és forró elemek melletti csomópontoknál be kell tartani a tűzvédelmi követelményeket
Az azbeszt hatása a palában
A FÁK országaiban a régi palát gyakran veszélyes rákkeltő azbeszt felhasználásával gyártották. A legnagyobb kockázat vágáskor, fúráskor, bontáskor és a lemezek törésekor jelentkezik, amikor azbesztrostos por kerül a levegőbe. A WHO adatai szerint a foglalkozási azbesztexpozíció világszerte évente több mint 200 ezer halálesettel függ össze. Az Európai Unióban 2005 óta tilos az azbeszt használata.
Gyakori kérdések
Mennyit nyom 1 m³ pala?
Természetes palakő esetén 1 m³ referencia-tömege körülbelül 2650–2700 kg. Az azbesztcement vagy szálcement tetőlemezeknél rendszerint nem köbmétert, hanem egy lemez méret és vastagság szerinti tömegét számítják.
Miért nem számítható minden pala tömege egyetlen táblázatból?
A pala szó különböző anyagokat jelenthet: természetes palakövet, régi azbesztcement lemezeket és korszerű szálcement termékeket. Összetételük, vastagságuk és hullámformájuk eltérő, ezért tényleges tömegük jelentősen különbözhet.
Miért veszélyes a régi azbesztcement pala?
A fő veszély vágáskor, fúráskor, bontáskor vagy a lemezek törésekor jelentkezik, amikor azbesztrostokat tartalmazó por kerül a levegőbe. Az ilyen munkákat célszerű a biztonsági szabályok és az azbesztkezelés helyi követelményei szerint végezni.