Párazáró fólia és vízszigetelés: mi a különbség?
A párazáró réteg a vízgőz áthaladását korlátozza, a vízszigetelés pedig a folyékony víztől véd. A vízzáróság nem jelent párazáróságot: egyes membránok visszatartják az esővizet, miközben a szerkezet rajtuk keresztül ki tud száradni. Két hasonló fólia ezért nem cserélhető fel pusztán a megjelenése alapján.
A védőrétegek feladatai
A nedvesség beázással, réseken át áramló levegővel vagy az anyagon keresztüli vízgőzdiffúzióval kerülhet a szerkezetbe. Ezek különböző folyamatok. A páratechnikai réteg csak akkor alkot légzáró réteget is, ha tulajdonságai megfelelőek, és a teljes rendszer folytonosan tömített.
| Réteg | Fő feladat | Ami nem automatikusan biztosított |
|---|---|---|
| Párazáró vagy párafékező réteg | A vízgőzdiffúzió korlátozása | Védelem a tető beázása vagy a talajvíz nyomása ellen |
| Páraáteresztő, vízzáró és szélzáró membrán | A hőszigetelt szerkezet védelme az átfúvástól és az alkalomszerűen bejutó külső víztől, a pára távozásának biztosításával | Alkalmazhatóság lapostető vagy alap fő vízszigetelése helyett |
| Vízszigetelő rendszer | A folyékony víz bejutásának megakadályozása a tervezett üzemi körülmények között | Nagy páraáteresztés vagy a párazáró réteg ellenőrzés nélküli kiváltása |
A „membrán” elnevezés, a szín, a felületi érdesség és a tekercs tömege nem határozza meg a rendeltetést. Egy anyag több feladatot is elláthat, de ezt a dokumentációnak az adott alkalmazásra igazolnia kell.
Mit kell ellenőrizni a műszaki adatlapon?
A diffúzió szempontjából a páraellenállás vagy a réteg páraáteresztő képessége lényeges. Az s_d egyenértékű légrétegvastagság m-ben megadott értéke a pára áthaladásával szembeni ellenállással együtt nő. A permeancia, például US perms egységben, fordítva viselkedik: nagyobb értéknél könnyebb az áthaladás. Azonos vizsgálati körülmények között mért adatokat hasonlítson össze; a g/m²-ben megadott felülettömeg nem helyettesíti ezeket.
A változó ellenállású membránok tulajdonsága a páratartalommal változik. Ez segítheti a kiszáradást, de nem teszi általánosan alkalmazhatóvá az anyagot. Külön ellenőrizendő a vízzáróság, az engedett felhasználás, a szilárdság, a szabad kitettség tűrése és a ragasztószalagok, tömítőanyagok összeférhetősége.
A rétegek helyének meghatározása
- Határozza meg a szerkezetet és a nedvesség forrását: csapadék, talajvíz, párás beltéri vagy kültéri levegő. Vegye figyelembe a fűtést, hűtést és a helyi éghajlatot.
- Ellenőrizze a tervezett rétegrendet és az egyes rétegek tulajdonságait. Hideg éghajlatú, fűtött épületekben a párafékező réteg gyakran a hőszigetelés belső oldalán van, de a „mindig belül” szabály nem érvényes minden klímára és szerkezetre.
- Ellenőrizze, merre tud kiszáradni a szerkezet. A két oldalon lévő nagy diffúziós ellenállású rétegek bezárhatják az építési nedvességet; ne építsen be másodikat „a biztonság kedvéért” ellenőrzés nélkül.
- Vesse össze a terméket a gyártó csomópontjaival: alkalmazás, fektetési oldal, átlapolások, csatlakozások és szükséges szellőző légrések. A rétegrend módosításakor szakemberrel kell ellenőriztetni a nedvességtechnikai működést.
Csere és beépítés közbeni hibák
A páraáteresztő alátétfólia nem teljesíti az előírt párafékező feladatot pusztán attól, hogy visszatartja a vízcseppeket. Fordítva: a nagy diffúziós ellenállású fólia a páraáteresztő külső réteg helyén ronthatja a kiszáradást. A cserét minden szükséges tulajdonság alapján kell igazolni, nem csupán az elnevezés szerint.
Ne alkalmazza általános szabályként a „sima oldal a hőszigetelés felé” elvet. Kövesse a konkrét termék jelöléseit. A légzáró réteg illesztéseit, széleit és áttöréseit kompatibilis anyagokkal tömítse; emellett biztosítsa a tervezett vízelvezetést és szellőzést. A fóliák nem helyettesítik a helyiségek szellőztetését, és nem szüntetik meg a meglévő beázást.