A rézérc fajsúlya: sűrűség és típusok

A rézérc a színesfémércek csoportjába tartozik. Az oxidált ércekben a fémek oxigéntartalmú vegyületek — karbonátok, szilikátok, oxidok, szulfátok és más ásványok — formájában vannak jelen. A réz oxidált és szulfidos formát egyaránt tartalmazó kevert ércekben, továbbá szabad állapotú termésércekben is előfordul. A legtöbb ipari lelőhely elsődleges érce szulfidos formában tartalmazza a rezet.

Az ásványtan ma több mint 200 különböző természetes, réztartalmú ásványképződményt ismer. Ezek közül kitermelésre alkalmasak:

• Szulfidércek: kalkopirit — 34–35% réz, bornit — 52–65%, kalkozin — legfeljebb 80%.

• Réz-nikkel ércek: kubanit — 22–45% Cu.

• Termésréz — 98–100%.

• Oxidált ércek: malachit — legfeljebb 57,5%, azurit — legfeljebb 56%, krizokolla — legfeljebb 36%, brochantit — legfeljebb 56%, kuprit — legfeljebb 89% stb.

Rézérclelőhelyek

A rézércnek nevezett kőzetek nagy mennyiségben más ásványokat is tartalmaznak. A 0,5%-nál nagyobb réztartalmú lelőhelyek kitermelése gazdaságos.

A legnagyobb ipari lelőhelyek közé tartoznak a Kola-félsziget, Chile és Zambia képződményei; jelentős porfíros rézérctelepeket termelnek ki az Egyesült Államokban, Lengyelországban, Kanadában, Peruban és más országokban. A tudósok szerint az összes nagy ipari lelőhely több mint 680 millió tonna rezet tartalmaz.

A természetes képződményekben nagyon kevés a legnagyobb tisztafém-tartalmú termésréz. A legelterjedtebb réztartalmú vegyületek:

• Bornit. Az ásványt I. Born cseh tudós fedezte fel, róla kapta a nevét. Ismertebb nevei a tarka rézérc és a rézbíborérc. Keletkezésétől függően eltérő megjelenésű lehet. Legfeljebb egynegyed rész ként és több mint 10% vasat tartalmaz. A bornit réztartalma eléri a 63%-ot.

• Kalkopirit, más néven rézkovand — hidrotermális eredetű ásvány, a polimetallikus ércek közé tartozik.

• Kalkozin. Ez az érc akár 80% rezet is tartalmazhat, fennmaradó részét kén alkotja. Tömött szemcsés, fényes felülete és az ólomszürkétől a mélyfeketéig játszó árnyalatai miatt „rézfénynek” is nevezik.

A ritka réztartalmú képződmények közül a legismertebbek:

• Malachit — szép, élénk szerkezetű. A zöld követ széles körben használják dísztárgyakhoz. A bázisos réz-karbonát a polimetallikus rézércek osztályába tartozik. A malachit közelében gyakran más réztartalmú kőzetek — kuprit és termésréz — is találhatók.

• Azurit, más néven rézlazúr. Az élénkkék ásvány különösen kemény. Lelőhelyeit Kongóban, Marokkóban, Görögországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában művelik. Az egymással gyakran összenövő malachit és azurit közelében szulfidos rézérctelepek találhatók.

• Covellin — szulfidásvány, amelyet először a Vezúv lábánál találtak, és metaszomatikus eredetű. Meglehetősen puha, kékeslila színű, fémes fényű ásvány. Réztartalma több mint 65%. Kitermelt lelőhelyei Chilében, az Egyesült Államokban, Szerbiában és Olaszországban találhatók.

A rézérc fajsúlya az ásványok típusától és összetételétől függően eltérhet. A rézércek sűrűségtáblázata átlagos referenciaértékeket tartalmaz; a fajsúly SI-rendszerbeli számértéke megegyezik a sűrűségével.

A rézérc fajsúlytáblázata (rézércekhez tartozó ásványok)