A hamu fajsúlya: fa- és szénhamu

A tiszta fa- vagy növényi hamu javíthatja a talaj egyes jellemzőit, és ipari műtrágya nélkül ásványi elemeket adhat a növényeknek. Felhasználás előtt azonban fontos ismerni a talaj savasságát és összetételét, a növények igényeit és a hamu eredetét. Szemétből, műanyagból, festett fából és szennyezett tüzelőanyagból származó hamut nem szabad a kertben használni.

Mi a különbség a fa- és a szénhamu között?

A kertészek leggyakrabban összetett trágyaként használják a hamut, de az elégetett anyagtól függően a hamu kémiai összetétele eltérő. A szemét, műanyag és más hulladék elégetése után maradó hamu nemhogy nem hasznos, hanem súlyosan károsíthatja a növényeket. A fa- és növénymaradvány-hamu gyakorlatilag nem tartalmaz klórt, ami különösen előnyös a burgonya és a bogyós növények számára, ugyanakkor a növényekhez szükséges anyagokat tartalmaz:

• káliumot,

• foszfort,

• magnéziumot,

• kalciumot,

• vasat,

• ként,

• cinket és más elemeket.

A hamuban a kálium és a foszfor a növények számára könnyen felvehető formában van jelen, ezért mélyszántás előtt a talajra szórható, vagy ültetéskor közvetlenül a gödörbe adható. Ez azonban csak a fa- és növényi maradványok, például napraforgó, burgonyaszár és gabonafélék hamujára vonatkozik.

A szénhamu káliumban és foszforban szegényebb a fahamunál, de szilícium- és kalciumvegyületeket tartalmazhat. Összetétele erősen függ a széntől és az égési körülményektől; nemkívánatos szennyeződéseket is tartalmazhat, ezért eredetének és összetételének ismerete nélkül nem ajánlott ágyásokban használni. Kéntartalma savanyíthatja a talajt, így savas és könnyű homoktalajokon nem alkalmazzák.

Mennyi hamut adjunk hozzá?

A nagy terméshez a műtrágyákat helyesen, a talajra és a növényekre gyakorolt hatásuk ismeretében kell kijuttatni. A fő szabályok talajtípus szerint:

• A fahamu hozzávetőleges adagja a talajtípustól és a termesztett növényektől függ. Rendszeres alkalmazás előtt célszerű figyelembe venni a talaj savasságát és az adott növényre vonatkozó ajánlásokat.

• A szikes talajok kivételével a fa- és növényi hamu minden talajtípushoz alkalmas, csökkenti a savasságot és javítja a szerkezetet. Trágyázást legfeljebb 2–4 évente egyszer kell végezni.

• Agyagtalajba és vályogba ősszel, szántás előtt, homokos és homokos vályogtalajba pedig tavasszal juttatják ki.

• A tőzeg- és palahamut a talaj savasságának csökkentésére használják, mert sok meszet tartalmaz. Adagja 1 m²-re 650 g.

A szénhamu felhasználása

A gyenge minőségű szén sok ként és nemkívánatos szennyeződést tartalmazhat. Az ilyen hamut jobb nem használni élelmiszernövények termesztéséhez.

Lúgos talajon a szénhamu tovább ronthatja a talaj állapotát. Nehéz agyagtalajoknál néha ismert összetételű hamut is számításba vesznek, de csak óvatosan, a savasság és a sótartalom felmérése után szabad alkalmazni.

A szénhamu kéntartalma szükséges:

• a vörös- és fokhagymának,

• a káposztának és tormának,

• a reteknek és karórépának.

A hamu fajsúlyának általános elméleti értékei

A hamu fajsúlya, vagyis sűrűsége

Kis mennyiségű műtrágyánál kényelmes kisebb mérőeszközöket használni, például:

• egy púpozott evőkanál hamu körülbelül 7 g, egy teáskanál pedig 2–3 g;

• egy gyufásdoboz 10 g;

• egy 250 ml-es pohár 100 g hamu;

• egy 0,5 literes üveg 250 g;

• egy literes üveg körülbelül 0,5 kg.