A kőolaj fajsúlya és egy liter kőolaj tömege

Napjaink egyik legfontosabb ásványkincse, a „fekete arany”, „kőolaj” vagy egyszerűen olaj kulcsszerepet játszik a világ pénzügyi életében. Ára nemcsak egyes vállalatokra, hanem egész országok gazdaságára is hatással van.

Az emberiség már Krisztus születése előtt több ezer évvel ismerte a kőolajat. A legendás Babilon városának építésekor használták. Az ókori egyiptomiak halottaikat mumifikálták vele, az ókori görögök pedig számos háborújukban gyújtókeverékeket készítettek belőle. A középkorban az emberek a kőolaj lepárlási termékeit a gyógyászatban és a háztartásokban kezdték használni.

Az angol „petroleum” szó olyan kifejezésből ered, amely szó szerint „kőolajat” jelent: petra – kő, oleum – olaj. A németben és a világ számos más nyelvében, köztük a kínaiban is a kőolajat jelölő fogalom szó szerinti jelentése „hegyi” vagy „kőolaj”. Éppen Kína lakói fúrták 347-ben az első olajkutat.

A kutatók szerint az orosz „nyefty” szó mély arab gyökerű asszír szóból ered, amelynek jelentése „az, amit a föld kilökött”. Más elméletek az ősi iráni naft, vagyis „nedves, folyadék” szóból vezetik le.

A kőolaj tulajdonságai

A kőolaj szénhidrogének és kísérő vegyületek folyékony, olajos keveréke. Színe fekete, sötétbarna, barna, zöldes vagy sárgás lehet, sűrűsége pedig rendszerint megközelítőleg 0,65–1,05 g/cm³. A fajsúly alapján a kőolajat a könnyűtől a nehézig különböző kategóriákba sorolják: a 0,83 g/cm³ alatti sűrűség általában a könnyű, a 0,86 g/cm³ feletti pedig a nehéz kőolajra jellemző.

A kőolaj fajsúlya 1 literben és 1 m³-ben

A kőolaj sűrűsége nemcsak a hőmérséklettől és a nyomástól függ. A szerves vegyületek eltérő összetétele és mennyisége különböző forrás- és kristályosodási hőmérsékleteket eredményez. További vizsgált jellemzők:

• paraffintartalom,
• a kőolaj viszkozitása,
• gyantás-aszfalténes anyagok tartalma,
• villamos vezetőképesség,
• lobbanáspont stb.

Érdekességek a kőolajról

• Sokan úgy gondolják, hogy a kőolajat létrehozó szerves anyag őskori dinoszauruszok maradványaiból származik. Ez nem igaz: a kiinduló szerves anyag nagy részét ősi plankton, algák és más tengeri mikroorganizmusok alkották.
• A kőolaj nem föld alatti tavakban vagy folyókban helyezkedik el, hanem különleges, porózus tárolókőzeteket telít. Ezek alkotják az olajmezőket.
• A petróleumlámpák fejlődése csökkentette a lámpák tüzelőanyagaként használt bálnaolaj iránti keresletet, bár a bálnavadászat visszaesésének okai összetettebbek voltak, és nem kizárólag a kőolajra vezethetők vissza.
• A kőolaj-finomítás korai szakaszában a benzint sokáig mellékterméknek tekintették: a fő termék a kerozin volt, a felesleges könnyű frakciókat pedig gyakran csak korlátozottan használták vagy veszélyes módon ártalmatlanították.
• A kőolaj olyan termékek egyik alkotóeleme, mint a rágógumi, a rúzs, a sportfelszerelés – labdák, ütők, sílécek, gyepburkolatok stb. –, a halcsalik és más horgászfelszerelések.
• A petrolkémiai termékeket műanyagok, szintetikus szálak, egyes kozmetikai összetevők, csomagolások, műszaki anyagok és számtalan háztartási termék készítéséhez használják.