A fűtőolaj fajsúlya: sűrűség és 1 m³ tömege

A fűtőolaj sötét, viszkózus kőolajtermék, amelyet a kőolaj-feldolgozás maradékaként vagy a kőolajfrakciók másodlagos feldolgozásával állítanak elő. Kazánházak, ipari kemencék, energetikai berendezések és hajórendszerek üzemanyagaként használják.

A hétköznapi és internetes keresésekben gyakran a „fűtőolaj fajsúlya” kifejezést használják, noha a táblázatok rendszerint g/cm³-ben vagy kg/m³-ben megadott sűrűséget tartalmaznak. A gyakorlati számításhoz ez az érték fontos, mert megmutatja, mennyi 1 m³ fűtőolaj tömege az adott hőmérsékleten.

A fűtőolaj sűrűségének és tömegének táblázata

A fűtőolaj sűrűsége a minőségtől, az összetételtől, a víztartalomtól és a hőmérséklettől függ. Melegítéskor a sűrűség csökken, hűtéskor pedig nő. Előzetes számításhoz a 0,89-1,01 g/cm³ tartomány használható.

Pontos számításhoz az adott tétel minőségi tanúsítványát kell használni. A különböző kazán- és hajóüzemanyagok sűrűsége jelentősen eltérhet, egyes minőségeknél pedig a szabvány nem feltétlenül határoz meg kötelező értéket, de a mutatót meg kell mérni.

A fűtőolaj tömegének kiszámítása

A fűtőolaj tömegét a következő képlettel számítják:

tömeg = térfogat × sűrűség

Ha a fűtőolaj sűrűségét 950 kg/m³-nek vesszük, akkor 5 m³ tömege:

5 × 950 = 4750 kg

Vagyis 5 m³ ilyen fűtőolaj tömege körülbelül 4,75 t.

A fűtőolaj fajsúlya és sűrűsége

Műszaki értelemben a fajsúly az egységnyi térfogat súlya, amely a sűrűségből számítható ki: γ = ρ × g, ahol ρ a sűrűség, g pedig a nehézségi gyorsulás, megközelítőleg 9,81 m/s². Az SI-rendszerben a fajsúly mértékegysége N/m³.

Építési és háztartási számításokban a „fűtőolaj fajsúlya” alatt gyakrabban a sűrűséget vagy 1 m³ tömegét értik. Ezért beszerzéshez, tároláshoz és szállításhoz rendszerint kg/m³-ben vagy t/m³-ben megadott értékeket használnak.

Mitől függ a fűtőolaj sűrűsége?

A fűtőolaj sűrűségét és tömegét a következők befolyásolják:

• az üzemanyag minősége és összetétele;
• a mérési hőmérséklet;
• a víz és mechanikai szennyeződések mennyisége;
• a nehéz maradékfrakciók aránya;
• a tárolás és az előmelegítés körülményei.

A berendezések szempontjából nemcsak a sűrűség, hanem a viszkozitás, a lobbanáspont, valamint a kén-, víz- és hamutartalom is fontos. A nem megfelelő üzemanyag ronthatja a porlasztást, az égést és a kazánok, égők vagy hajórendszerek működését.