Az üveg fajsúlya: 1 m² tömege vastagság szerint

A régészeti leletek szerint az emberek már több ezer évvel ezelőtt megtanultak üveget és üvegszerű anyagokat készíteni. Az üvegdíszek és mázas termékek gyártásának korai központjai közé tartozott Egyiptom és Mezopotámia. Azóta a technológia sokat változott: a korszerű ipar számos üvegtípust gyárt építéshez, közlekedési eszközökhöz, műszerekhez és dísztárgyakhoz.

A különböző anyagtípusok összetétele és tulajdonságai

Az üveg amorf, szervetlen anyag. Sok változata létezik, eltérő fizikai-kémiai tulajdonságokkal és összetétellel.

Üvegképző anyagok megolvasztásával gyártják:

• Oxidokból, például kvarcüveget, germanátüveget vagy a megszokott ablaküveget, vagyis szilikátüveget.
• Fluoridokból.

Az üveg különböző felhasználási területeinek igényei szerint a kívánt jellemzőket biztosító különféle összetevőket alkalmaznak. Ilyen tulajdonságok:

• keménység, amelyet Mohs-skálán mérnek; sok szilikátüvegnél körülbelül 5–6, a kvarcüveg általában keményebb, az ólomüveg pedig puhább;
• hővezető képesség, 0,7 W/mK – 13,4 W/mK;
• magas hőmérséklettel szembeni ellenállás;
• villamos vezetőképesség;
• sűrűség, amely az összetételtől függ: a kvarcüveg körülbelül 2200 kg/m³, a közönséges szilikátüveg megközelítőleg 2500–2600 kg/m³, az ólom- és különleges nehézüvegek pedig lényegesen sűrűbbek lehetnek;
• átlátszóság;
• ütőszilárdság és hajlítószilárdság, amelyek az összetételtől, vastagságtól, az él megmunkálásától, az edzéstől és a hibáktól függenek;
• fényvisszaverő képesség és mások.

Anyagválasztáskor elsősorban az üveg fizikai jellemzőire vonatkozó követelményeket kell követni, és pontosan tudni kell, mely tulajdonságok fontosak.

Az üveg tömege

A mindennapi életben a közönséges szilikát- vagy ablaküveg a legkeresettebb. Tömege fontos szerepet játszik, és figyelembe kell venni:

• tükrös felületek falra és mennyezetre szerelésekor, üveg válaszfalak, zuhanykabinok és ablakok gyártásakor stb.;
• vasalatok és rögzítések kiválasztásakor, szerkezetek terhelésének kiszámításakor;
• szállításkor.

A termék M tömege kilogrammban az M(kg)=S(m²)*t(mm)*2.5 képlettel számítható ki, ahol S a felület m²-ben mért területe, t az anyag milliméterben megadott vastagsága, a 2.5 együttható pedig az 1 mm vastag szilikátüveg egy négyzetméterének átlagos tömege.

Egy négyzetméter ablaküveg tömege a vastagságától függ. A további számítások megkönnyítésére a különböző vastagságú üvegek tömegét a táblázat tartalmazza.

1 m² üveg tömegértékei különböző vastagságnál

Példaként számítsuk ki egy szabványos kétszárnyú ablak egyik felében található egyrétegű hőszigetelő üvegegység tömegét.

650 mm * 1400 mm-es méretnél a terület 0,91 m². Ha a 4 mm-es üveg tömege 10 kg/m², egy üveglap 9,1 kg, két üveglap pedig 18,2 kg.

Egy 800 mm × 1450 mm-es erkélyblokk kétrétegű hőszigetelő üvegegységében egy 6 mm-es és két 4 mm-es üveglapot használnak. Területe 1,16 m². Az ekkora 6 mm-es üveg tömege 17,4 kg, ehhez járul a két másik üveg 18,2 kg-ja.

Zuhanykabinok válaszfalaihoz 8 mm vastag síküveget használnak. Szabványos, 90 × 90 cm-es kabin és 2 m-es válaszfalmagasság mellett az üvegfelület 3,6 m². A 8 mm-es üveg tömege 20 kg/m², így a teljes válaszfal 72 kg.

Nagy akváriumot 10 mm-nél vastagabb üvegből állítanak össze, így tömege jelentős lesz. 1300 mm × 600 mm × 600 mm-es méretnél 2,28 m² 10 mm-es és 0,78 m² 15 mm-es üvegre van szükség. Ebben az esetben a 10 mm-es üveg tömege 57 kg, a 15 mm-es fenéké pedig 29 kg.