A tőzeg fajsúlya: 1 m³ tömege és sűrűsége

A tőzeg növényi eredetű szerves anyag, amelyet az ember évszázadok óta használ. Tüzelőanyagként, talajok és műtrágyák összetevőjeként, állati alomként, egyes építési megoldásokban pedig hőszigetelő vagy feltöltőanyagként alkalmazzák. Eredete a mocsári növényzet felhalmozódási és tökéletlen bomlási folyamataihoz kapcsolódik.

A tőzeg gazdag kémiai összetételének és több mint 35 változatának ismerete nélkül már időszámításunk első éveiben „égő földként” írt róla Plinius filozófus és történetíró. Csak a XVIII. században vizsgálta meg Degner német kutató mikroszkóppal a tőzeg szerkezetét, és cáfolt meg számos téves elképzelést eredetéről.

A tőzeg képződése

A tőzeg főként tőzegmocsarakban képződik, de folyók árterein és völgyeiben is előfordul. Nagy nedvesség mellett az elhalt növények felhalmozódnak, és levegő hiányában nem bomlanak le teljesen. A bomlást lebontó mikroorganizmusok, gerinctelen állatok és kilúgozódás segíti.

A felső, legfeljebb 0,9 m mély tőzegképző rétegben fejeződik be a bomlási folyamat. A lebomlott biomassza körülbelül 30%-a válik tőzeggé, a többi mineralizálódik vagy különféle vegyületek formájában kimosódik. A kialakult tőzeg fokozatosan a tőzegképző réteg alá süllyed, levegőtől elzárva konzerválódik, és évszázadokon át megőrzi tulajdonságait.

Osztályozás

A tőzeget a fitomassza összetétele – fák, füvek, mohák – és a trofitás, vagyis a növényekben lévő tápanyagok mennyisége alapján három kategóriába sorolják:

Felláptőzeg. Savassága nagy, bomlási foka kicsi. Nagy vízkapacitás és alacsony hamutartalom jellemzi.
Világos felláptőzeg, vagyis átmeneti tőzeg. A telep felső rétegéhez tartozik, a növénymaradványok bomlási foka körülbelül 15%. Ebben a rétegben 1 m³ tőzeg tömege meglehetősen kicsi, 150–250 kg. Természetes állapotában nagy gáz- és vízfelvevő képességű: 1 kg akár 10 liter vizet is felszívhat.
Síkláptőzeg, vagyis alsó tőzeg. Ide a legfeljebb 30 ezer éves régi telepek tartoznak. Finom, könnyű, nedves szerkezetű anyag. A növénymaradványok bomlási foka meghaladja a 15%-ot, humusztartalma magas: ez az „érett” tőzeg. Egy köbméter tömege 350 kg/m³. Enyhén savas, sok nitrogént, foszfort, káliumot és más, kerti növényeknek hasznos szerves anyagot tartalmaz.
Rostos tőzeg. Különleges típus, amely kifejezetten rostos szerkezetű növényeket tartalmaz. További felhasználás előtt nem szitálják és nem formázzák, hanem csak kisebb darabokra aprítják.

Mennyit nyom a tőzeg?

Amint fentebb említettük, az eltérő érettségű tőzegek víztelítettsége, így térfogatsúlya is különböző. Ugyanez igaz a forgalmazott termékre. A táblázat a tőzeg nedvesség szerinti átlagos elméleti tömegadatait tartalmazza.

A tőzeg fajsúlya és sűrűsége 1 m³-ben, térfogatsúlya táblázatban

Megnevezés	Fizikai állapot	Sűrűség (g/cm³)	Fajsúly (kg/m³)	Térfogat-, vagyis halmaztömeg (t/m³)
Vizes tőzeg	vízzel telített anyag	1–1,2	1000–1200	1–1,2
Száraz tőzeg	szilárd anyag	0,2–0,4	200–400	0,2–0,4
Nedves tőzeg	szilárd anyag	0,6–0,8	600–800	0,6–0,8

A tőzeg térfogatsúlya a bomlás fokától és a csoporttól is függ. Azonos, legfeljebb 85%-os nedvességnél a felláptőzeg nehezebb a síkláptőzegnél, 85% feletti nedvességnél viszont a síkláptőzeg tömege lesz nagyobb.

Gyakori kérdések

Mennyit nyom 1 m³ tőzeg?

1 m³ tömege a tőzeg típusától és nedvességétől függ: a száraz tőzeg sokkal könnyebb a nedvesnél, a halmazsűrűség pedig tárolás és tömörítés közben változik.

Miért befolyásolja ennyire a nedvesség a tőzeg tömegét?

A tőzeg jól megtartja a vizet, ezért a nedvességtartalom növekedésével ugyanakkora térfogat tömege jelentősen nő.

Használható egyetlen átlagérték minden tőzegtípushoz?

Csak előzetes becsléshez. Beszerzéshez, szállításhoz vagy agrotechnikai számításokhoz figyelembe kell venni a tőzeg típusát, nedvességét és bomlási fokát.