A nagyolvasztó salak fajsúlya 1 m³-ben, térfogatsúlya és sűrűsége
A salakok kohászati folyamatok során képződő mesterséges szilikátanyagok. A salakolvadék szilícium-, vas-, kalcium-, mangán-, kén- és más vegyületeket tartalmazhat. Lehűlés után az olvadék tömör, kőszerű tömeggé vagy habkőhöz hasonló porózus anyaggá alakulhat. A végső szerkezet az oxidösszetételtől és a hűlés sebességétől függ.
A salak külsőleg kőzetekhez hasonlít: zöld, sárga, szürke, rózsaszín, fehér, fekete és vegyes árnyalatú lehet. Szerkezete szerint a mesterséges nyersanyag tömör vagy porózus, nehéz vagy könnyű.
A salakok sűrűsége megközelítőleg 800–3200 kg/m³ között változhat. Anyagának valódi sűrűsége a természetes kőanyagokéhoz közeli, gyakran 2,5–3,6 g/cm³. A kohászati folyamatban a salaknak könnyebbnek kell lennie az olvadt fémnél, hogy az olvadékfürdő felszínére emelkedjen és elváljon a fémtől.
| A nagyolvasztó salak típusa | Tömeg, t/m³ | Tömeg, kg/m³ | Sűrűség, g/cm³ |
| Salakzúzalék | 1,05 - 1,6 | 1050 - 1600 | 1,05 - 1,6 |
| Darabos salak | 2,1 - 2,8 | 2100 - 2800 | 2,1 - 2,8 |
| Salakbeton | 2,0 - 2,4 | 2000 - 2400 | 2,0 - 2,4 |
A salakolvadékok típusai és képződésük folyamata
Az építőipar aktívan használja a kohászati eredetű mesterséges nyersanyagokat. Ezek már magas hőmérséklet hatásának voltak kitéve, kialakult ásványi szerkezettel rendelkeznek, és adalékanyagként vagy építőanyagok összetevőjeként alkalmazhatók. A kohászati termékeket feltételesen a következőkre osztják:
- vaskohászati hulladékok;
- színesfémkohászati hulladékok;
- acélgyártási salakok.
Az építőanyagok legnépszerűbb nyersanyagai
Az egyik legelterjedtebb mesterséges anyag a vaskohászati nagyolvasztó salak. Nyersvas nagyolvasztóban történő előállításakor képződik, és a meddőkőzet, a folyósítóanyagok és a tüzelőanyag hamujának összetevőit tartalmazza. Mennyisége és tulajdonságai a nyersanyag összetételétől, a kéntartalomtól, a mész mennyiségétől és a technológiai folyamat színvonalától függenek.
A mesterséges nyersanyagként kezelt gyakori kohászati salakok:
- nagyolvasztó salakok;
- acélgyártási salakok;
- Siemens–Martin-salakok;
- kupolókemence-salakok.
Minden típus összetételében, sűrűségében, porozitásában és adott építőanyagokhoz való alkalmasságában különbözik. Felhasználás előtt ezért fontos a laboratóriumi vizsgálat, a minőségi adatlap és az anyag biztonságának értékelése.
A nagyolvasztó salakot salakzúzalék, granulált salak, cementadalékok, salakbeton és más építőanyagok gyártására használják. A darabos anyag átlagos tömege gyakran 2500 kg/m³ körüli, állapotától és szerkezetétől függően azonban 2100–2800 kg/m³ között változhat.
A gyakorlati számításokhoz kényelmes az 1 m³ nagyolvasztó salak kész tömegértékeit használni annak állapota szerint: salakzúzalék, darabos salak vagy salakbeton. Ezeket a tájékoztató adatokat a fenti táblázat tartalmazza.
Gyakori kérdések
Mennyit nyom 1 m³ nagyolvasztó salak?
A tömeg az anyag típusától és állapotától függ. A táblázat szerint 1 m³ salakzúzalék tömege megközelítőleg 1050–1600 kg, a darabos salaké 2100–2800 kg, a salakbetoné pedig 2000–2400 kg.
Miért változik ennyire a salak sűrűsége?
A tömeget a salak eredete, kémiai összetétele, hűlési sebessége, porozitása, frakciómérete és tömörítési foka befolyásolja. A porózus vagy duzzasztott salak lényegesen könnyebb a tömör, darabos anyagnál.
Hogyan használható a salak tömegtáblázata számításokhoz?
Előzetes becsléshez a tényleges anyaghoz legközelebb álló sort kell kiválasztani: zúzalék, darabos salak vagy salakbeton. Beszerzéshez, tervezéshez és terhelésszámításhoz célszerű a tétel műszaki adatait használni, és figyelembe venni a nedvességet.