Galvánkorrózió: különböző fémek összekapcsolása
A galvánkorrózió, más néven kontaktkorrózió felgyorsíthatja az egyik fém károsodását, ha egy másik fémmel villamos kapcsolatban áll, és mindkettőt közös elektrolit nedvesíti. A kötőelemek kiválasztásához ezért nem elegendő a fémek neve: ismerni kell a nedvességterhelést, a bevonatokat és az alkatrészek szabad felületét is. Védelmet az összeillő anyagok megválasztása, az áramkör megszakítása vagy a tartós nedvesedés megakadályozása adhat.
Mikor alakul ki galvánelem?
Egyszerre kell jelen lennie az adott közegben eltérő korróziós potenciáloknak, a fémek közötti vezető kapcsolatnak és a felületeket összekötő elektrolitnak. Az elektrolit oldott sókat tartalmazó vízfilm is lehet; nem szükséges az egész kötést folyadékba meríteni. Beltérben is számolni kell páralecsapódással és nedves tisztítással.
A fémpár kevésbé nemes tagja anóddá válik, és elsősorban ez károsodik; a másik katódként működik. A szerepek a közegtől és a felület állapotától függnek. A tengervízre megadott galvanikus sor nem általános összeférhetőségi táblázat, a standardpotenciálok különbsége pedig nem adja meg egy valós kötés korróziós sebességét.
Hogyan befolyásolja a kötés kialakítása a kockázatot?
Az elektrolittal nedvesített szabad felületek nagysága számít, nem az alkatrészek tömege vagy csupán az érintkezési felületük. A nagy katódhoz kapcsolt kis anód különösen kedvezőtlen: a károsodás kis felületre összpontosul. A táblázat értékelési elveket mutat be, nem minden létesítményben engedélyezett anyagpárosításokat.
| Helyzet | Mi határozza meg a kockázatot? | Gyakorlati intézkedés |
|---|---|---|
| Különböző fémek száraz kötése | Közös elektrolit nélkül ez a mechanizmus nem működik | A páralecsapódás és a vízbejutás lehetőségének ellenőrzése |
| Alumínium kötőelem nagy rozsdamentes acél alkatrészben, nedves állapotban | Kis alumíniumanód kapcsolódik nagy katódhoz | A kötőelem anyagának és a kötés védelmének felülvizsgálata |
| Rozsdamentes acél kötőelem nagy alumínium alkatrészben | A felületarány kedvezőbb, de a só és a pangó víz továbbra is kockázatot jelent | A közeg, a szigetelés és a vízelvezetés ellenőrzése |
| Csak a kevésbé nemes fém festett | Egy karcolás kis anódot tesz szabaddá a nagy katód mellett | Mindkét fémet figyelembe vevő védelmi rendszer választása |
A mechanikus kötés védelme
- Azonosítsa az ötvözeteket, a bevonatokat és az üzemi körülményeket: eső, páralecsapódás, sószennyezés, bemerülés. Ellenőrizze a párosítást a rendszer gyártójának dokumentációjában.
- Biztosítsa a vízelvezetést és a kiszáradás lehetőségét. A rések és a szennyeződéslerakódások visszatarthatják az elektrolitot; a tömítésnek illeszkednie kell a szerkezethez és az üzemi körülményekhez.
- Villamos elválasztásnál ellenőrizze a teljes érintkezési útvonalat: az alkatrészek közötti szigetelőbetétet, a csavar körüli perselyt, az alátéteket és a menetet. Egyetlen műanyag alátét nem garantálja az áramkör megszakítását. A szigetelőknek bírniuk kell a terhelést és a környezeti hatásokat.
- Elzáró bevonatok alkalmazásakor a katódfelületet vagy mindkét oldalt védje, ne csak az anódot. Összeszereléskor ellenőrizze a sérüléseket, karbantartáskor pedig a bevonat állapotát.
Mikor szükséges külön vizsgálat?
A galvánelem hiánya nem zárja ki a korrózió más formáit. A teherhordó kötésekhez, csővezetékekhez és állandóan nedves csatlakozásokhoz az adott közegre tervezett megoldások szükségesek; a táblázatból nem határozható meg az élettartam vagy a megengedett terhelés.
A mechanikus alkatrészek villamos szigetelését nem szabad automatikusan alkalmazni az áramvezető érintkezőknél, a földelésnél és az egyenpotenciálra hozó összekötéseknél: ott szükség lehet a villamos folytonosságra. Ezekhez a kötésekhez a tervben előírt, megfelelő csatlakozókat és védelmet kell használni.