A fakéreg fajsúlya: száraz és nedves kéreg sűrűsége

Fakéregnek általában a törzs vagy gyökér külső, repedezett, könnyen leváló rétegét nevezzük. Tágabb biológiai értelemben a kéreg a növény különleges szöveteinek összessége, amelyek biztosítják a tápanyagok levelektől a gyökerekhez történő szállítását. Kéreg található a fa idős ágain, törzsén és gyökerein, valamint egészen friss hajtásain is.

Felépítése és funkciói

A kéreg fő szerkezeti elemei:

• Héjkéreg – az évelő hajtások külső része, amely az elhalt háncs- és elsődleges kéregrétegekből áll. Egyes fás növényeknek nincs héjkérgük, másoknál viszont kifejezett. Lehet gyűrűs, mint a szőlőnél, vagy pikkelyes, mint a tölgynél.

• Periderma – a magasabb rendű növények szárának anatómiai-topográfiai zónája, amely szövetegyüttest alkot. Közvetlenül ez a kéregréteg végzi a gázcserét, és védi a belső szöveteket a túlmelegedéstől és a nedvességvesztéstől.

• Elsődleges és másodlagos kéreg, háncs – a növény szállítószövete, amely szklerenchima- és parenchimasejtekből, valamint rostasejtekből áll; ezek az élő sejtek szállítják a háncsnedvet.

A kéreg fő kémiai összetevői:

• Cellulóz. A száraz kéregben megközelítőleg 16–23%. A cellulóz olyan szénhidrát, amelynek molekulái sűrű fonalba rendeződnek és nincsenek oldalágai. Ez az anyag biztosítja a faszövetek nagy mechanikai szilárdságát és egyidejű rugalmasságát.

• Lignin. A fásodott növényi sejtfalak tömegének legnagyobb részét, akár 33%-át alkotó polimer vegyület. A cellulóz és a lignin a vasaláshoz és az erős betonhoz hasonlítható, amelyek együtt szilárd szerves szerkezetet hoznak létre.

• Extraktív anyagok vagy kivonatok, amelyek a kéreg teljes tömegének akár 30%-át is kitehetik; alkoholokból, észterekből, vízből vagy szénsavból álló viszkózus folyadékok vagy száraz anyagok.

A fakéreg tömege

A kéreg vastagsága, nedvessége és sűrűsége fafajonként eltér, továbbá a növény életkorától, a törzsön elfoglalt helyétől és növekedési körülményeitől függ.

Egy köbméter fakéreg tömegtáblázata, vagyis a kéreg sűrűsége

A kéreg felhasználása

A kéreg ipari és gazdasági felhasználási területe igen széles. Nemcsak kézműves tárgyak és díszcsomagolások készítésére használják.

• A kéregből kátrányt, cserzőanyagokat, latexet (kecskerágó kérgéből), számos gyógyszerhatóanyagot és fűszert állítanak elő.

• Egyes állatok számára a kéreg idényjellegű vagy kiegészítő táplálék- és ásványianyag-forrás.

• A kertészetben az aprított kérget széles körben használják mulcsként. Emberi fogyasztásra csak bizonyos fajok kérge alkalmas, amihez pontosan ismerni kell a növényt és az elkészítés módját.

• A faipar hulladékaként keletkező aprított fakérget farostlemezek gyártásához használják.